Két jelentős állategészségügyi kockázat az országhatárok mentén - Agrárágazat

A magyar állattenyésztést két komoly járványhelyzet fenyegeti: a szarvasmarhákat sújtó bőrcsomósodáskór vírusát már több nyugat-európai országban észlelték, míg Horvátországban ismét felütötte a fejét az afrikai sertéspestis. A Nébih ebben a helyzetben szigorú ellenőrzésekre és megelőző intézkedésekre int a gazdákat, hogy megóvják állataikat és a gazdaságokat a potenciális károktól.

A szarvasmarha-állományokat fenyegető bőrcsomósodáskór vírusát június második felében először Szardínián, később pedig Észak-Olaszország Lombardiájában, végül pedig Franciaország területén is azonosították. Jelenleg Magyarországon a vírus még nem észlelhető, azonban a Nébih már megerősítette az állategészségügyi ellenőrzéseket a szarvasmarha- és bivalyszállítmányokkal kapcsolatban.

A betegséget elsősorban vérszívó rovarok - például legyek, szúnyogok - terjesztik, de ritkán közvetlen állat-állat kontaktussal is átvihető. A fertőzött állatokon láz, étvágytalanság, váladékozás, tejhozam-csökkenés és a test különböző pontjain megjelenő fájdalmas csomók figyelhetők meg. Bár az emberre nem veszélyes, gazdasági hatásai súlyosak lehetnek, különösen az élőállat-kereskedelem korlátozása miatt.

A hatóság felhívja az állattartók figyelmét, hogy amennyiben bármilyen gyanús jelet tapasztalnak, azonnal értesítsék az állatorvost. A betegség korai észlelése elengedhetetlen a terjedés megfékezéséhez.

Közben Horvátország keleti térségében, három farmon (Gradiste, Stitar, Komletinci) ismét kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát, ráadásul 2025-ben eddig már 19 vaddisznó esetében is megerősítették a jelenlétét. A Nébih szerint ez újra megerősíti: a déli határ menti területek kockázata továbbra is jelentős.

Az ASP kórokozója nem terjed az emberekre, azonban rendkívül veszélyes a házisertések számára, és megjelenése súlyos kereskedelmi korlátozásokkal járhat. A fertőzés akár közvetett módon is bejuthat a telepekre, például mezőgazdasági gépeken, ruházaton vagy takarmányon keresztül.

A hatóság hangsúlyozza: kizárólag jogszerűen forgalmazott, igazolt származású élősertést szabad vásárolni. A sertéstartóknak érdemes áttekinteniük a Nébih "Jó Sertéstartási Gyakorlat" útmutatóját is, amely a közepes kockázatú vármegyékre is javasolja a szigorított védekezést.

Németországban 2025 júniusában először észlelték az ASP (Afrikai Sertés Pestis) vírust Észak-Rajna-Vesztfáliában, így már összesen hat német tartományban bukkant fel a kórokozó. Az első igazolt eset június 13-án történt, amikor egy vaddisznóban mutatták ki a vírust, ami jelentős földrajzi terjedést jelez a nyugati irányba. E terjedés következményeként a vírus közelebb került a nagy sertéstartó országokhoz, mint például Hollandia és Belgium, ami európai szinten is komoly aggodalmakat kelt. Miközben a vaddisznó-populációban a fertőzések száma továbbra is jelentős, a házisertés-állomány esetében a fertőzések drámaian csökkentek 2023-hoz képest. Lengyelországban a járvány 2025-ös első kitörését június 20-án regisztrálták Pomerániában, ahol egy 1311 sertésből álló telepen azonosították a vírust. Ez a régió a vadon élő vaddisznók között is magas fertőzöttségi arányt mutat. Az idei évben eddig már több mint 2300 vaddisznóban detektálták a vírust, különösen Gdańsk környékén. Az éves országos átlag 3000-4000 fertőzött vaddisznót jelent. Bár a házisertés-állományban a fertőzések száma évről évre csökken (2024-ben 44 farm, 2021-ben pedig 124 farm érintett), a vadon élő populáció továbbra is a legfőbb fertőzési forrást jelenti. Románia továbbra is az ASP által legjobban sújtott ország, hiszen az összes EU-s kitörés 66%-áért felelős. Az idei év első negyedében 104 kitörést jelentettek gazdaságokban, a járványügyi helyzet pedig továbbra is aggasztó.

Összességében a járvány fő forrása továbbra is a vadon élő vaddisznó-populáció, amelyből időszakosan, főként nyáron, a vírus átterjedhet a házisertés-állományokra. A házisertés-gazdaságokban a kitörések száma összességében csökkenő trendet mutat az EU-ban, de Románia és Lengyelország továbbra is kiemelten érintett. Németországban a vírus nyugati terjeszkedése új járványügyi kihívásokat jelent. A bio-biztonsági intézkedések és a monitoring fokozása minden országban kulcsfontosságú marad a járvány megfékezéséhez.