A MOL készen áll arra, hogy megszüntesse az orosz olajjal való kapcsolatát, amennyiben pénzügyi támogatást kap az Európai Uniótól.
Néhány százmillió eurónyi EU-támogatásért cserébe jövő év végéig le tudna válni a Mol az orosz olajimportról - jelezte Bacsa György a Politicónak. A MOL Magyarország ügyvezető igazgatója, a MOL-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki, hogy meddig kap felmentést a cégcsoport az orosz olaj vásárlásának uniós tilalma alól, főkét arra tekintettel, hogy a leendő dán energiaügyi biztos minapi felkészítőjében orosz olajnak tekintették azt, amit a MOL az fehérorosz-ukrán határon tulajdonjogba vesz, és így kezelte az orosz Lukoilt ért nyári ukrán szankció kérdését.
Bacsa György nyilatkozata akkor került napvilágra, amikor a hírek szerint a dán energiaügyi biztosra jelölt Dan Jörgensen az Európai Parlament meghallgatásán kifejezte ígéretét, hogy...
Hivatalba lépése után 100 napon belül kidolgoz egy részletes stratégiát az orosz olaj- és gázvásárlások teljes körű uniós leállításának lehetőségeiről.
A MOL úgy tűnik, hogy az uniós 2027-es céldátum előtt, amelyet korábban informálisan határoztak meg, EU-s forrásokat kíván igényelni a célkitűzés megvalósításának elősegítésére.
Korábban egyébként Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében volt is dedikált forrás az orosz leválást célzó finomítói átalakítások és az Adria-vezeték kapacitásbővítésének finanszírozására, de a magyar kormány az utolsó pillanatban arra az ürügyre hivatkozva húzta le ezt a projektlistáról, hogy az Európai Bizottság úgyse adna erre pénzt, noha a REPowerEU keret direkt erre született.
Most az interjú során Bacsa arra célozott, hogy...
az orosz olajról való leválás mintegy félmilliárd dolláros költségéből néhány százmillió euró EU-pénzt szeretnéne kapni a MOL,
Így tehát az orosz olajvásárlás leállítása 2026 végéig megvalósítható, ami lehetővé teszi, hogy a 2027-es uniós céldátum előtt megtörténjen a váltás.
A nyilatkozatban számos jelentős üzenet került kifejezésre, és érdemes kiemelni a leglényegesebbeket, amelyeket szó szerint is idézni fogunk:
Az orosz olajimporttól való elszakadás kapcsán kiemelkedő jelentőséggel bír az Adria-vezeték, amely Horvátország irányából érkezik. A horvát JANAF vezetéküzemeltető az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy képes lenne a MOL teljes nyersolaj-igényének kielégítésére Magyarországon és Szlovákiában. Ezzel szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozott ellenérvet fogalmazott meg, kiemelve, hogy az Adria-vezeték kapacitása nem elegendő a leváláshoz, továbbá ellátásbiztonsági kérdések is felmerülnek, amelyek további aggodalmakat generálnak a magyar kormány részéről.
A lap megjegyzi, hogy az orosz gázról leválás uniós stratégiájával látszólag szembe mennek az MVM hosszú távú szerződésen felüli többlet orosz gázvásárlási megállapodásai is, ahogy a MOL-nál a felpörgetett orosz olajvásárlás. Arra is utal a lap, hogy ezek mögött lehet üzleti racionalitás, olcsóbb az orosz olaj és gáz a többi beszerzési forrásnál és az ebből a (részben) állami cégeknél lecsapódó profit jó eszköz a magyar költségvetés lyukainak foltozására is.
