Természetesen, itt van egy egyedi átirat a megadott témáról: --- **Keleti Polgármesterek: A Történelem Szövedéke** A keleti polgármesterek története mindig is különleges színt vitt a helyi közéletbe. Az évek során, bármilyen nehézség is adódott, ők min

A bodrogszögi községháza, amely jelenleg felújításra vár, 1955-ben nyitotta meg kapuit, és azóta is a település szívének számít.

Bodrogszög, ez a csendes és nyugodt kis zsákfalu, napjainkban szinte téli álmát alussza, de tavasztól őszig érdemes felfedezni. Nem csupán azért, mert itt található az ország legmélyebb pontja (94,3 m), hanem mert közvetlen közelében terül el a csaknem 188 hektáros Natura 2000-es terület, amely a Bodrog folyó egy szakaszával büszkélkedik. Ez a védett, európai jelentőségű természeti táj számtalan növény- és állatfaj otthona, és az érzékeny lelkek számára inspiráló élményeket nyújt. A faluban, ahol alig 200 lakos él, a középkorú és idősebb emberek alkotják a lakosság jelentős részét; a 60 év feletti korosztály közel egyharmadot tesz ki, míg a fiatalabb generációk, akik mindössze két tucatot számlálnak, a szomszédos települések oktatási intézményeibe járnak. A helyi gazdaság főként mezőgazdaságra épül, de néhányan az ipari vállalkozásban vagy az önkormányzatnál dolgoznak; a legtöbben azonban munka után eltérő távolságokra ingáznak, hogy biztosítsák megélhetésüket.

Iski János polgármester második mandátumát tölti szülőfalujában, ahol a közösségi élet és a fejlesztések irányítása a feladata. A pénzügyminisztérium évi átlagosan 51 ezer eurót biztosít az államkasszából a falu fenntartási költségeinek fedezésére, azonban a helyi vezetés általában ennek körülbelül a duplájával gazdálkodik. A 2025-ös költségvetés tervezete szerint a bevételeiket 101 ezer euróra, míg a kiadásaikat 93 ezer euróra állították be. Érdemes megemlíteni, hogy a 2023-as év rekordot jelentett a megtakarítások terén, hiszen 28 ezer eurót sikerült félretenniük.

Ezek segítségével végre sikerülhet a Bodrog partján a benőtt, gazos területek alapos kitisztítása. Látogatásom alatt érkezett a jó hír a polgármesterhez: idén a tavalyi egységár felét fogják számlázni nekik a gázfogyasztás után, mivel az előző szezonban jelentősen csökkent a felhasználásuk. Tavaly ugyanis áttértek a fatüzelésű kazánnal kombinált fűtési rendszerre.

A falu bevételei között a különböző adókból származó összeg csupán a teljes összeg kisebbik részét képezi. A polgármester örömmel tapasztalta, hogy a településnek szerencsére jelentős mennyiségű bérbeadható szántóföldje van. Ezzel kapcsolatban egy rendkívül izgalmas anekdotát osztott meg a közönséggel, amely nemcsak a helyiek, hanem a látogatók figyelmét is felkeltette.

- mondta a polgármester. Ez pont 4 ezer euróval több mint az az összeg, amitől a falu 20 éve rendre elesik a diszkriminatív elosztási rendszer, főleg a magassági és nagyságrendi kvóta megléte miatt. Ennek a plusz jövedelemnek köszönhetően évek óta nem kellett adót emelniük.

Bárki megkövezhet, mert ezt megengedem, hogy a jó minőségű szántóföldön ne teremjen semmi. A törvények és feltételek ismeretében tiszta a lelkiismeretem. Örömmel tölt el a tudat, hogy ezzel a lehetőséggel az elkövetkező 35 évben irigylésre méltó bevételt biztosíthatunk a falunak – fogalmazott Iski János. Amint az állam jóváhagyja ezt az energetikai beruházást, régi álmuk valóra válik, és végre komoly fejlesztésekbe kezdhetnek. Első lépésként a falu rossz állapotú útjait és járdáit újítják meg. A községháza felújítására a közeljövőben pályázni fognak, de ha ez nem sikerül, kölcsönből finanszírozzák a munkálatokat, mivel a polgármester vészhelyzeti mentsvárként tekint az épületre. A felújítás után önálló villanygenerátorral is biztosítják az épület energiaellátását.

A közeljövőben egy izgalmas fejlesztés veszi kezdetét: 2,5 hektáron új társasházak építése várható, melyek célja a lakóhelyi közösség bővítése. Emellett munkahelyteremtő projekteken is dolgoznak, hogy a helyi gazdaságot fellendítsék. A tervezők szívügyüknek tekintik, hogy visszacsalogassák a faluból elköltözött lakosokat, és örömmel várják az új, fiatal "gyüttment" közösségi tagokat is, akik friss energiát hozhatnak a település életébe.

"Bízom benne, hogy lesznek majd, akik a nagyvárosokból menekülve a természet közelségét értékelve a mai rugalmas munkamódszerek és lehetőségek kiaknázásával fantáziát és szunnyadó potenciált látnak a vidék nyugalmában. Itt, a világ végén, ahol a nagyon ritkán felbukkanó, üresen maradt ház is pár hónap leforgása alatt új gazdára talál" - zárta mosolyogva Bodrogszög első embere, Iski János, aki elárulta aranyszabályát, amihez a jelenlegi ingatag időkben tartja magát: Ne a szépre, a külsőségekre adjunk, a biztonság legyen az első! Az, hogy most minden rendben van, még nem azt jelenti, hogy holnap is az lesz...

A szilvájáról híres, mindössze 1100 lakosú Tisza-parti Kistárkány polgármesteréhez, a második ciklusát töltő Bálint Csillához lépek be irodájába, ahogy a munkaidő vége felé közeledünk. Éppen a legutóbbi lapszámunk hulladékgazdálkodással foglalkozó cikkét böngészi, így nem meglepő, hogy a beszélgetésünket ezzel a témával indítjuk. Tőle tudom meg, hogy a tavalyi év utolsó hónapjaiban miért vásárolta fel a kassai KOSIT vállalat a FÚRA céget, amely évtizedeken át szinte az összes Bodrogközben keletkezett kommunális hulladékot kezelte. A FÚRA azonban nem rendelkezett olyan korszerű gépsorral, amely biztosítani tudta volna az idén már kötelező másodlagos osztályozást a szilárd hulladékkeverék esetében. Így a nagyobb cég, miután felvásárolta a kisebbet, azonnali monopolhelyzetbe került. A faluban ezért kénytelenek voltak 1,30 euróval megemelni a szemétdíjat, mivel januártól megdrágultak a hulladéklerakatok tárolási költségei. Jelenleg tehát havonta, két ürítéssel háztartásonként 8,50 eurót kell fizetni, és a 65 év felettiek 30 százalékos kedvezményben részesülnek.

A faluban még sokan nem teljesen értik a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, de a statisztikák azt jelzik, hogy egyre többen kezdenek tudatában lenni ennek a feladatnak.

- mondja a polgármester.

A textilhulladék problémája különösen égető Szlovákiában, ahol csupán egyetlen vállalat képes a szelektálás után a hasznosíthatatlan maradék környezetbarát megsemmisítésére.

A tavaly februárban életbe lépett jogszabály következtében a közigazgatás és az iskolaügy területén dolgozó szakemberek, köztük négy óvónő és tíz közalkalmazott, egyszeri 500 eurós bruttó bérkiegészítésben részesültek. Ez a váratlan kiadás Bálint Csilla polgármester számára hét ezer euró előteremtését tette szükségessé. Az idei évben pedig a pedagógusok szeptemberben esedékes 800 eurós egyszeri bérkiegészítése okoz számára komoly dilemmát. A polgármester nem tudta ezt a költséget előre tervezni, mivel az óvodai költségek egy részét januártól az iskolaügyi minisztérium átvette. Ráadásul alapvető információk hiányában kellett elkészítenie a költségvetést, hiszen a minisztérium csak december elején tájékoztatta arról, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre az óvodai személyzet bérére és az energetikai kiadások fedezésére. Továbbá, az önkormányzat, mint fenntartó, felelős a teljes konyhai és egyéb üzemeltetési költségekért is.

Az idei évben az önkormányzat által utoljára megszavazható óvodai hozzájárulás, amelyet a szülők fizetnek, valójában csekély összegű bevételt képvisel. Ez főként azért van így, mert a 22 óvodás többsége hátrányos helyzetű. A januárra tervezett óvodai keretet már folyósították, azonban a polgármesteri hivatal nem kapott tájékoztatást arról, hogy mire számíthatnak a jövőben.

Az önkormányzat köteles abban az esetben is előteremteni a működéséhez szükséges anyagiakat, ha a minisztériumból netán egy fillér sem jönne. Számokra lebontva, az idén 311 ezer eurót hagytak jóvá a pénzügyminisztériumban az önkormányzatnak, az óvodának pedig 122 ezret. De ahogy egy közeli polgármester kollégája mondta, neki ugyanekkora összeget 38 gyerekre adtak. Kistárkány polgármesterének annyira új ez a megváltozott óvodafinanszírozási rendszer, hogy nem tudott bármit is érdemben hozzáfűzni. Véleménye szerint majd csak egy lezárt évet követően lesz rálátásuk, akkorra letisztul majd, hogy mit és hogyan is kell fizetni. Bizonyára a valamikori elkülönített, fejlesztésre szánt keretösszeg is meglapul valahol, csak rejtve. Olyan érzése van, hogy az illetékesek számára sem világos még sok minden, ezért az idei év szerinte mindkét fél számára a próba éve.

Bőven elég lett volna az előző évek dilettantizmusa, nem, hogy egyéb, frissen társult bajokkal tetézni még azokat. Szerencsére az átalánydíjak fedezték a valós energiafogyasztást. Egyelőre a gáz és a villany ára is a régi maradt. Némi bérbeadható földje van a falunak, amiből bevétele származik. A bérleti díjakat, adókat két évvel ezelőtt minimálisan, éppen csak annyival emelték, hogy a törvényileg megszabott átszámolási szorzót betartsák.

A polgármester, érdeklődve a különféle beruházások és pályázatok iránt, nemrégiben felfedte, hogy a temető szomszédságában található kápolna körüli zöld terület revitalizációjához kapcsolódó pályázat nyertesei között szerepelnek. A közelmúltban megérkezett az elnyert támogatás, amely lehetővé teszi, hogy a nyár végén virágokkal és örökzöld növényekkel díszítsék a környéket. Továbbá, tavasszal lócák kerülnek elhelyezésre a temetőben és néhány közeli utcában is. Emellett a falun átívelő főút egyik szakaszának felújítása is napirenden van az idei évben. A hulladékudvar és a járda rekonstrukciójára benyújtott pályázatuk még mindig elbírálás alatt áll. Bálint Csilla, Kistárkány polgármestere a megújuló energiaforrások alkalmazásának ügyében óvatosan közelít, mivel csak akkor tartja igazán megtérülő beruházásnak, ha a saját energiafelesleg virtuális tárolásának és visszaigénylésének lehetősége is biztosítva van.