Izraeliek újabb telepeket alakítanak ki Ciszjordániában.

Az építkezést a Jeruzsálem és a Maálé Adumim telepesváros közötti E1-es zónában tervezik, amely tizenkét négyzetkilométer kiterjedésű. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszakítanák a kapcsolatot Ciszjordánia és Jeruzsálem között.

Már Jichak Rabin kormányának idején, az 1990-es években születtek tervek ezen terület beépítésére, de 2005 óta politikai okokból - a többi között nemzetközi nyomásra - elhalasztották megvalósításukat. Szmotrics a közleményben összesen 3401 ház építését irányozta elő a szóban forgó területen.

A bejelentésre Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök eddig nem reagált, azonban a palesztin külügyminisztérium máris hangot adott elítélésének a terv kapcsán, amelyet "a népirtás és a megszállás terjeszkedésének, valamint Netanjahu +nagy-Izraelre+ vonatkozó nyilatkozata visszhangzásának" titulált.

Izrael korábban elutasította a palesztin fél által a népirtásra vonatkozó vádakat.

A 2023-as gázai háború kitörése óta Izrael állam jelentős mértékben felgyorsította a telepek építését, miközben a helyi palesztin lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma is nyomasztóan megnövekedett.

Az 1967-es háború következtében Jordániától elcsatolt Ciszjordániában körülbelül hárommillió palesztin él, míg a területre azóta mintegy 700 ezer zsidó telepes érkezett. A nemzetközi jog szigorúan elítéli a civilek megszállt területekre való betelepítését. Júniusban az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland szankciókat léptetett életbe Szmotrics és Itamár Ben-Gvir, a nemzetbiztonsági tárca vezetője ellen, amiért támogatták a zsidó telepek terjeszkedésére irányuló politikájukat.