Egy új időszak kezdődött a nukleáris fegyverkezés terén, és ez aggasztó jeleket mutat a világ jövőjére nézve.
A SIPRI 2025-ös évkönyvében megállapítják, hogy a hidegháború utáni nukleáris leszerelés időszaka véget ért, és helyébe a világ minden atomhatalma fegyverkezési programokba kezdett. Jelenleg a globális nukleáris arzenál 12 241 robbanófejből áll, miközben a fegyverzetellenőrzési rendszerek egyre inkább gyengülnek - számolt be erről az Army Recognition.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2025. június 16-án publikált éves jelentése hangsúlyozza, hogy...
véget ért a hidegháború után kezdődött fokozatos nukleáris leszerelés időszaka.
2024-re minden atomfegyverrel rendelkező ország a nukleáris képességeinek korszerűsítésére, bővítésére és fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Egy friss jelentés alapján 2025. január 1-jén a világon körülbelül 12 241 nukleáris robbanófej volt nyilvántartva, ebből 9 614 katonai készletekben, míg 3 912 hadműveleti hordozóeszközökön volt telepítve. Különösen figyelemre méltó, hogy mintegy 2 100 robbanófej magas készültségi állapotban állt, főleg az Egyesült Államok és Oroszország területén. A SIPRI megjegyzi, hogy Kína is elkezdte bizonyos robbanófejek rakétákon való tárolását békeidőszakban.
Az Egyesült Államokban jelenleg zajlik a Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakéták, a Columbia-osztályú tengeralattjárók és a levegőből indítható cirkáló rakéták modernizálása, bár a folyamatot költségvetési nehézségek hátráltatják. Washington emellett új, nem stratégiai nukleáris robbanófejek fejlesztésén is dolgozik. Oroszország esetében a stratégiai erők továbbra is kiemelt fontosságúak, még akkor is, ha az RSz-28 Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta legutóbbi tesztje 2024-ben ismételten kudarcot vallott. Kína pedig a nukleáris arzenáljának fejlesztésében a leggyorsabb ütemet mutatja, ami aggasztó tendenciát jelez.
Egy év leforgása alatt a robbanófejek száma 500-ról körülbelül 600-ra emelkedett, és több mint 300 új interkontinentális ballisztikus rakétasiló építése zajlik, amelyek vagy már befejeződtek, vagy a végső simítások előtt állnak.
Ilyen ütemben Kína 2035-re akár 1 500 robbanófejjel is rendelkezhet. Az ország aktívan fejleszti a többszörös, egymástól függetlenül célozható visszatérő egységek (MIRV) képességeit. Az Egyesült Királyság 2024-ben nem bővítette készletét, de továbbra is a 2023-as Integrált Felülvizsgálatban meghatározott növekedési pályán halad, és négy új ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró építését folytatja. Franciaország harmadik generációs tengeralattjárókat és új levegőből indítható cirkálórakétákat fejleszt.
India továbbra is fejleszti a MIRV-képes rakétáit, amelyek már készen állnak a robbanófejek szállítására. Eközben Pakisztán növeli a hasadóanyag-termelését és a hordozórendszereit, ami aggasztó tendenciát mutat. Észak-Korea becslések szerint mintegy 50 összeszerelt robbanófejjel rendelkezik, és további 40-hez elegendő hasadóanyag áll a rendelkezésére, miközben a taktikai nukleáris fegyverek bevezetésére készül. Izrael, amely továbbra is fenntartja a szándékos kétértelműség politikáját, 2024-ben olyan új meghajtórendszert tesztelt, amely a Jerikó rakétasorozathoz is kapcsolódhat. A SIPRI figyelmeztető jelzéseket is megfogalmazott a doktrínális változásokról. 2024 novemberében Oroszország áttekintette nukleáris stratégiáját, kibővítve azokat a forgatókönyveket, amelyekben nukleáris fegyverek alkalmazására készülhet. Az Egyesült Államok pedig modernizált változatokra cserélte az Európában előre telepített B61-es bombáit.
Az új technológiák újabb rétegeket adnak a bizonytalanságok szövevényéhez. A robbanófejek méretének fokozatos csökkentése, a mesterséges intelligencia fejlődése, az automatizált irányítás rendszereinek elterjedése, a kibervédelem erősödése és az űrhadviselés új dimenziói mind-mind átalakítják az elrettentés struktúráját.
Több állam fektet be nagy hatótávolságú manőverező rakétákba, műholdellenes fegyverekbe és hiperszonikus siklójárművekbe.
A SIPRI 2025-ös jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a globális nukleáris rend a fokozott stratégiai instabilitás szakaszába lép.
