A kormány bejelentette legújabb intézkedéscsomagját – nézzük meg, milyen új lépések várnak ránk!
A kormány jelentősen visszavágta az idei gazdasági növekedési várakozását: a korábban becsült 2,5-3,4 százalék helyett mindössze 1 százalékos GDP-bővüléssel számolnak. Az alacsony ipari és mezőgazdasági teljesítmény lassítja a növekedést, a kormány pedig új lakhatási programmal, célzott beruházásokkal és adócsökkentési tervekkel próbálja élénkíteni a gazdaságot.
Kép: MTI/Lakatos Péter
A kormány frissítette az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: az új becslések szerint 2025-re csupán 1 százalékos GDP-növekedés várható, ami jelentős csökkenést jelent a korábban várt 2,5-3,4 százalékhoz képest. A visszaesés fő okai között a gyenge ipari és mezőgazdasági teljesítmény emelhető ki, azonban a lakossági fogyasztás továbbra is stabilnak mondható, amit nagyrészt a kormányzati támogatások generálnak. A gazdasági helyzet romlása ellenére a kabinet nem tervez visszavonulót: a közeljövőben új lakhatási programok, beruházási ösztönzők és adócsökkentési intézkedések bevezetésére lehet számítani.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi háttérbeszélgetésen vázolta a gazdaság aktuális helyzetét és a kormányzati válaszokat. Mint a Blikk is idézte, a tárcavezető szerint "a GDP a támogatások nélkül már csökkenne", és a német gazdaság gyengélkedése is rányomja a bélyegét a magyar teljesítményre. A pozitív fordulatot az év második felétől várják.
A költségvetési helyzet stabil alapokon nyugszik: az áfa- és szja-bevételek az időszakos elvárásoknak megfelelően alakulnak, noha a vállalati adók elmaradnak a prognózisoktól. Ezt azonban a lakossági befizetések kompenzálják. A következő évben a Gazdaságfejlesztési Keret keretein belül jelentős forrásokat szánnak célzott beruházásokra. Ugyanakkor 2026-tól szigorúbb intézkedések várhatóak: az általános tartalék átalakításra kerül, és a szabad felhasználhatóság lehetősége megszűnik.
Szeptembertől egy új lakhatási kezdeményezés lép életbe az állami alkalmazottak számára. A körülbelül 430 ezer érintett dolgozó kedvezményes, csupán 3 százalékos kamatú hitelre pályázhat, amelyet további juttatások is kiegészítenek. E program célja, hogy segítsen megoldani a közszolgáltatás területén tapasztalható lakhatási nehézségeket, és egyben növelje a szektor vonzerejét a munkavállalók körében.
A kormány előrejelzése szerint az infláció csökkenése továbbra is folytatódik: júliusra 4 százalék körüli értéket várnak, míg éves szinten 4,7 százalékos átlagos inflációval kalkulálnak. A következő évben ez a szám 3,7 százalékra mérséklődhet. Az infláció következményeként ősszel a nyugdíjasok 42 600 forintos egyszeri kompenzációban részesülnek, amelyhez élelmiszer-utalvány is járul, így a teljes támogatás értéke akár 200 milliárd forintra is rúghat. 2025-re várhatóan az átlagnyugdíj összege elérheti a 270 ezer forintot.
A gazdaságpolitika alapját jelenleg hat fő pillér és 70 specifikus intézkedés alkotja. A kormány új vállalkozásösztönző lépések bevezetését tervezi, köztük a Demján Sándor nevéhez fűződő 1+1 támogatási program újjáélesztését, valamint a Széchenyi Kártya Program kiterjesztését is, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb kamatfeltételeket kínáljon.
A bérek emelése és további adócsökkentések is szerepelnek a tervek között. Bár konkrétumokat egyelőre nem osztott meg, Nagy Márton kiemelte, hogy "a gazdasági növekedés ösztönzéséhez és a fogyasztás fenntartásához elengedhetetlenek az ilyen intézkedések."
Szeptembertől több korábban bejelentett intézkedés is életbe lép: indul a pedagógusok béremelése, októberben jön a háromgyermekes anyák szja-mentessége, novemberben pedig a nyugdíjak inflációs korrekciója. A kormány emellett új lakossági állampapír-konstrukciót is előkészít, hogy fenntartsa a magánbefektetők érdeklődését.
