Ifj. Lomnici Zoltán: A tiszteletlenség összefonódik Magyar Péter megjelenésével | Demokrata Egy cikk keretein belül Ifj. Lomnici Zoltán arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen összefüggés van a tiszteletlenség megnyilvánulásai és Magyar Péter nyilv
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta, Sulyok Tamás köztársasági elnök nemcsak eleget tesz az alaptörvényben rögzített kötelezettségének, miszerint megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, hanem megválasztása óta méltóképpen képviseli az államfői hivatalt.
A tudományos igazgató véleménye szerint Magyar Péter köztársasági elnök ellen megfogalmazott megnyilvánulása nem csupán egy kritikai vélemény, hanem inkább ízléstelen személyes támadás, amely egy parlamenten kívüli politikai formáció vezetőjétől érkezett.
Utalt arra, hogy a magyar közjogi keretek között egy európai parlamenti képviselő nem rendelkezik olyan jelentőséggel, mint egy olyan politikai párt képviselője, amely valódi és tényleges képviseletet biztosít a magyar Országgyűlésben.
Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a támadás összefügg az előrehozott választás ötletével, de az is igaz, hogy a Tisza Pártnak nemhogy 106, de még egyetlen jelöltje sem ismert, tehát nem nagyon lehet érteni a kapkodást.
"Erre mondják többen helyesen, hogy ez Brüsszelnek sürgős, Manfred Webernek sürgős, hiszen hatalomváltás lesz január 20-án az Egyesült Államokban, és a jelenlegi brüsszeli elittel nem túlzottan mély barátságot ápoló adminisztráció kerül a Fehér Házba" - folytatta az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán kérdésre válaszolva kitért Magyar Péter nagyapja megítélésére, miután a Tisza Párt elnöke közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, hogy a propaganda támadja nagyapját, Erőss Pált, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját.
Ifj. Lomnici Zoltán Mező Gábor tudományos kutatásaira utalva jelezte: az egykori Jogi esetek című tévéműsor - amelyet Erőss Pál vezetett - szerkesztői között ÁVH-sok voltak. Az, hogy Erőss Pál tudta-e, ÁVH-sokkal van körülvéve vagy sem, nem ismeretes, de sokan gondolják úgy, hogy a Jogi esetek című műsor alkalmas volt a rendszer konszolidálására - jelentette ki.
A Legfelsőbb Bíróság tagjainak kinevezése 1988-ig kizárólag az MSZMP Politikai Bizottságának hatáskörébe tartozott – emelte ki. "A döntéseket, hogy ki töltheti be a Legfelsőbb Bíróság bírái posztját, olyan prominens személyiségek hozták, mint Nemes Dezső, Kádár János és Apró Antal" – tette hozzá.
Az alkotmányjogász véleménye szerint, amikor Erőss Pált "Kádár-kegyenc" legfelsőbb bírósági bíróként emlegetik, az valójában a tényekkel összhangban áll. Hiszen a Kádár-rendszer döntése nélkül nem juthatott volna be a legfelsőbb bíróságra, még akkor sem, ha egy népszerű polgári ügyszakos bíró volt, aki ráadásul kiemelkedő kommunikációs készségekkel rendelkezett.
