Hipnotizáló elme vagy merész innovátor? - Sam Altman, a ChatGPT szellemi atyja.
Az informatikánál is ügyesebben vonzza be a befektetőket, rendíthetetlen optimizmusa és a technológiai fejlődés iránti hite páratlan. Ugyanakkor a saját mérnökeivel való viszonya nem mindig felhőtlen; egy alkalommal kiszorították az OpenAI-ból, de a legújabb ChatGPT modell megjelenése után sem állt meg, és továbbra is a szuperintelligencia megalkotásán munkálkodik. Mit ismerhetünk meg a jövő legnagyobb techóriásáról?
"Azt hiszem, hogy a GPT-5 gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna korábban az emberiség történetében" - mondta Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója augusztus 7-én, amikor egy tágas, modern szalonban bemutatta a ChatGPT legújabb modelljét. "A GPT-3 olyan volt, mintha egy középiskolás diákkal beszélgetnél, a 4-es verzió pedig, mintha egy egyetemistával. A GPT-5 az első olyan verzió, ahol tényleg úgy érzed, hogy egy szakértővel beszélgetsz bármilyen témában, akár egy PhD-fokozatú szakértővel." Ez a nagyotmondás nem idegen tőle, pedig a GPT-5-öt némi szkepszissel várta a szakma. Az elmúlt hónapokban már arról beszéltek szakértők, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése megtorpanhatott, a technológia végső határai pedig sokkal közelebb vannak, mint korábban gondoltuk.
Sam Altman nem az a techóriás, aki könnyen átadná a terepet a konkurenciának. A ChatGPT mára a mesterséges intelligencia fogalmának szinonimájává vált, ahogyan korábban a Google és később a Facebook a világhálóval forrt össze. Az OpenAI ügyesen időzíti fejlesztéseinek bejelentését, hogy mindig túlszárnyalja a versenytársak híreit: néhány hónapja, amikor az xAI bemutatta a Grok 3-at, és az Anthropic a Claude 3.7-et, az OpenAI nem sokkal később piacra dobta a GPT 4.5-öt, amelyet sokan csupán apró frissítésnek tartottak. Amikor a kínai DeepSeek, amely gazdaságosabb megoldást kínál, belépett a piacra, az OpenAI azonnal elindította képalkotó szolgáltatását. Ekkor a közösségi médiát Mijazaki-stílusú képek özöne árasztotta el, és mindenki a ChatGPT-ről beszélt. Jelenleg az OpenAI piaci értéke már meghaladja a 300 milliárd dollárt, de a Reuters arról számol be, hogy a cég dolgozói a készpénzre válthatják részesedésüket egy tervezett részvényeladási ügylet keretében. Ezzel a vállalat értéke várhatóan elérheti az 500 milliárd dollárt.
Lehetetlen megállapítani, hogy az OpenAI valóban megéri-e ezt a pénzt, abban azonban biztosak lehetünk, hogy a cég sikere Sam Altman tehetségét bizonyítja, aki nem egyszerűen részvényeket árul, hanem álmokat és jövőt, és mindenkinek azt suttogja a fülébe, amit hallani szeretne.
Az OpenAI vezérigazgatójáról nemrégiben két, egymástól merőben eltérő könyv látott napvilágot. Karen Hao oknyomozó újságíró "Empire of AI" című művében egy sötét és aggasztó képet fest: az OpenAI-t és más technológiai óriásokat "modern kori gyarmatosítókként" jellemzi, akik - akárcsak a 18-19. századi európai birodalmak - energiát, ásványkincseket és emberi erőforrásokat vonnak el, hogy fenntartsák álmukat a mesterséges szuperintelligenciáról. A szerző egészen Kenyáig és Chiléig kalandozik, hogy bemutassa, milyen messzire terjednek azok a koncepciók, amelyek a Szilícium-völgyben születnek. Ezzel szemben Keach Hagey "The Optimist" című könyve a klasszikus életrajzok irányába tereli a figyelmet, Altman pályafutására és felemelkedésére összpontosítva. Altman az utóbbi években a kaliforniai befektetők kedvencévé vált, egy olyan karakter, aki kígyónyelvű, ugyanakkor bájos és intelligens innovátor, és a világ egyik legígéretesebb technológiai vállalatának arca, de nem mentes a sötét foltoktól sem.
Az 1985-ben Chicagóban született fiú szinte már csodagyereknek is nevezhető: nyolcéves korában birtokába került első számítógépe, egy Apple Macintosh, és nem sokkal ezután már a programozás rejtelmeit is felfedezte. Számára gyerekjáték volt a gép hardverének szétszerelése és újbóli összerakása. Tizenhat éves korára felfedezte saját szexualitását, és a magányos tinédzser életét a Mac laptopja előtt tölti, ahol AOL chatszobákban találja meg a közösségi élményeket. Amikor egy keresztény szervezet kampányt indított az iskolájában a "normálistól eltérő" szexualitás ellen, Altman bátorságot gyűjtött, és az egész iskola előtt vállalta identitását, így lépve ki a szekrényből.
Két év után, alig húszévesen otthagyta a Stanford Egyetemet, hogy elindítsa első startupját: egy alkalmazást, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy megosszák földrajzi helyzetüket - ma ez magától értetődő funkció az okostelefonokon, de akkoriban újdonságnak számított. A Loopt végül nem lett nagy siker, de arra jó volt, hogy alapítóját feltegye a térképre, ráadásul 2012-ben csekély 43,4 millió dollárért megvásárolta a Green Dot Corporation.
