Ha valaki cukorbeteg, akkor sajnos a szívbetegségek kockázata is jelentősen megnő.
Cukorbetegség esetén a férfiaknál kétszeres, a nőknél pedig három-négyszeres a kockázata annak, hogy a későbbiekben szív- és érrendszeri betegségek alakuljanak ki.
A cukorbetegség egyik legsúlyosabb következménye a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése, amelyek a diabéteszesek körében rendkívül elterjedtek. A statisztikák szerint a cukorbeteg emberek 50-70%-ánál jelentkezik valamilyen végzetes szív- és érrendszeri probléma, ami a betegség következtében alakul ki. Ez figyelmeztető jel, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a cukorbetegség kezelése és a megelőzés kulcsfontosságú a komoly szövődmények elkerülése érdekében.
Számos kutatás alapján megállapítható, hogy a cukorbetegségben szenvedők szívinfarktusra vonatkozó kockázata – még akkor is, ha korábban nem tapasztaltak szív- és érrendszeri problémákat – hasonló mértékű lehet, mint annak a nem cukorbetegnek, aki már átesett valamilyen szív- vagy érrendszeri betegségben. Fontos megjegyezni, hogy ez a kockázati tényező számos tényezőtől függ, például attól, hogy az egyén mennyi ideje cukorbeteg, valamint hogy milyen egyéb kockázati tényezők figyelhetők meg nála.
Ha valaki cukorbeteg, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye is számottevően megnövekszik nála. A megemelkedett kockázatnak az az oka, hogy amikor a vércukorszintünk tartósan magas (ahogy a cukorbetegeknél is) érfalaink egy idő után károsodnak. Ugyanis, ha a testünk nem tudja hasznosítani a teljes vérben keringő cukormennyiséget, akkor a cukor egy része a vörösvérsejtekhez tapad és lerakódásokat képez az erek falán. Ezek a lerakódások később akadályozhatják az oxigént és tápanyagot szállító vörösvérsejtek szabad áramlását (így tulajdonképpen "kiéheztetik" a szívünket). Mindezek következtében könnyen szívproblémáink alakulhatnak ki a későbbiekben.
De nemcsak a cukorbetegség növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, hanem a kórosan magas vérzsírszint is, mert ez szintén lerakódások képződéséhez vezethet ereink falán. A 2-es típusú cukorbetegség mellett gyakran alakul ki kórós vérzsírszint is, így a legtöbb cukorbetegnek két súlyos rizikótényező is rontja a kilátásait.
A koleszterin két fő típusa létezik: a "jó" és a "rossz". A "jó" koleszterin, más néven HDL, a szövetekből a májba szállítja a felesleges koleszterint, lehetővé téve ezzel a kiválasztását. Érdemes hangsúlyozni, hogy a "jó" koleszterin szintjének emelkedése kedvező, mivel kedvező hatással van a szív- és érrendszeri egészségre, csökkentve a szívbetegségek kockázatát.
A "rossz" koleszterin, más néven LDL, a májból a test szöveteihez juttatja el a koleszterint. Ez problémás, mert a koleszterin idővel lerakódhat az érfalakban, ami különféle egészségügyi problémákhoz vezethet.
A trigliceridek szerepe a szervezetben történő energiatárolás. Magas szintjük érelmeszesedéshez vezethet, mivel ilyenkor vérünkben a "rossz koleszterin" szerkezete is megváltozik, és emiatt könnyebben rakódik le az érfalakon.
A 2-es típusú cukorbetegséggel élők esetében a koleszterinszint emelkedése nem mindig a legfontosabb jelző, és ez a mutató könnyen félrevezethet. Még normális összkoleszterinszint mellett is előfordulhatnak vérzsírproblémák. Gyakran tapasztalható, hogy a HDL, vagyis a "jó" koleszterin szintje alacsony, míg a trigliceridek szintje magas, ami jelentősen fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A 2-es típusú cukorbetegség esetében különösen jellemző a magas vérzsírszint, ami nagyrészt a helytelen életmódbeli és táplálkozási szokások következménye. A kórosan megemelkedett vérzsírszint gyakran az egészségtelen táplálkozás következményeként jelenik meg, különösen az állati zsírok túlzott fogyasztása révén. Ezen kívül a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a problémához. E tényezők nemcsak a magas vérzsírszintet, hanem a cukorbetegség kialakulását is elősegíthetik. Így ha valaki egészségtelen életvitelt folytat, mindkét állapot kockázatának van kitéve.
A cukorbetegek körében, akiknél nem azonosítottak más hajlamosító tényezőket – mint például a megemelkedett vérzsír szint, a magas triglicerid és az alacsony HDL, a magas vérnyomás, az elhízás vagy a dohányzás –, viszonylag alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének valószínűsége. Ez megerősíti, hogy a vércukorszint szigorú ellenőrzése mellett a rizikófaktorok kezelése is elengedhetetlen. Amennyiben szeretnénk csökkenteni a szív- és érrendszeri problémák kockázatát, ezek a tényezők kulcsszerepet játszanak, hiszen jelentős hatással vannak a betegség kialakulására.
A legjobb eredmények elérése érdekében kulcsfontosságú a vérzsírszint és a vérnyomás optimális szintre való beállítása.
A legfontosabb lépés mindig a megelőzés, de ne essen kétségbe, ha már diagnosztizálták önt cukorbetegséggel vagy magas vérzsírszinttel. Ilyen esetekben is a megelőzéshez hasonló stratégiákat kell követni – természetesen az orvosi tanácsok figyelembevételével, hiszen lehet, hogy szükség van kiegészítő kezelésekre is. Az alapvető teendők közé tartozik a rendszeres testmozgás, különösen az aerob típusú edzések, amelyek segíthetnek a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében. Emellett érdemes egy olyan étrendet kialakítani, amely gazdag rostokban, gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban, és amelyet értékes növényi olajokkal egészítünk ki. A zsírbevitelt mindenképp érdemes mértékkel kezelni, és külön figyelmet kell fordítani arra, hogy minimalizáljuk a transzzsírok és telített zsírok fogyasztását.
Az egészséges életmód követése jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az egészséges egyének körében csökkenjen a kóros állapotok kialakulásának valószínűsége, míg a már érintett személyek esetében a kóros értékek javulásához vezethet. Az életmódbeli változtatások, különösen a testsúlycsökkenés, kedvezően befolyásolják ezeket a mutatókat, és ezzel párhuzamosan mérséklik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is.
