Azonnali megoldás a lombtrágyázásra: gyors segítség a növények számára!
A leromlott kondíciójú növények meghálálják azt a gyorssegélyt, amelyet a lombtrágyázással nyújthatunk nekik. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.
Közismert, hogy a növények nemcsak a gyökereik, hanem a leveleik útján is képesek a tápanyagok felvételére és hasznosítására. Lombtrágyázásra minden könnyen oldható műtrágya használható, de vannak kifejezetten erre a célra előállított készítmények is. A lombtrágyákat - a megadott töménységben - vízben feloldva, szükség esetén rovar- vagy gombaölő szerekkel kiegészítve kell a növényekre permetezni. Hatásuk sok esetben látványosan gyorsan észlelhető, és számottevően növeli a termés mennyiségét, illetve javítja annak a minőségét. Gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezi, és ez könnyen feloldható lombtrágyázással.
A lombtrágyázás során alkalmazott műtrágyakészítményeknek számos fontos jellemzője van, amelyek hozzájárulnak a növények optimális tápanyagigényének kielégítéséhez. Az ideális lombtrágya maradék nélkül oldódik, könnyen hasznosuló kémiai formát tartalmaz, és minimális perzselő hatással bír. Ezen kívül jól kombinálható növényvédő szerek alkalmazásával is. Ha egy adott tápanyag hiányzik, az egykomponensű műtrágyák általában hatékonyabb megoldást jelentenek, mint a komplex készítmények. A mikroelemek terén a szulfátok és a lassabban oldódó, kicsapódásra kevésbé hajlamos kelátok használata elterjedt. Fontos megjegyezni, hogy a hatékonyság nagymértékben függ a felhasználás módjától. Ideális esetben lágy vizet érdemes alkalmazni a lombtrágyázáshoz, ami csökkenti a perzselés kockázatát. Ha hígabb oldatot használunk, de gyakrabban, akkor a növények jobban reagálnak a tápanyagpótlásra. A lombtrágyázás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a növények állapota is; csak egészséges, fejlődésben lévő lombozat esetén várható eredmény. A betegségekkel vagy kártevőkkel fertőzött levelek nem képesek megfelelően felvenni a tápanyagokat, így a tápanyagszállító és asszimiláló funkciójuk is csökken. Emellett a levél morfológiája is eltérő hatékonyságot mutathat fajtánként; például az uborka és dinnye esetében kifejezetten kedvező a helyzet, míg a hagyma, sárgarépa és petrezselyem esetében gyengébb. A fiatal levelekre és hajtásokra történő kijuttatás általában jobb eredményeket hoz, mint az idősebb levelek esetében.
Az intenzív növekedés időszakban (május, június) különösen gyors és kedvező hatással számolhatunk. Nagy melegben, tűző napsütés alkalmával a perzselés veszélye miatt ne permetezzünk, a legjobbak az esti vagy a kora reggeli órák. A lombtrágya gyors száradása is rontja a hatásfokot. A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel együtt is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a poralakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldatformájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát. Amíg egy-egy készítmény nem oldódott fel tökéletesen, addig a következő szert ne keverjük a permetléhez.
