Az ALS betegség előfordulása gyakoribb olyan településeken, ahol a levegő minősége kedvezőtlen.
Úgy tűnik, a szmogban gazdag környezet is növelheti az ALS kockázatát - egy kutatás alapján súlyos hatása lehet a kén-dioxid tartós belélegzésének.
A fosszilis tüzelőanyagokból eredő kibocsátások egyik fő komponense is hozzájárulhat az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kialakulásához - mutat rá egy friss kanadai kutatás. Az Environmental Research című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzői 304, ALS-sel diagnosztizált embert vetettek össze 1207 egészséges, hasonló korú és nemű személlyel. A kutatók az otthonuk környezeti adataiból mérték fel, hogy az egyes alanyok mennyire vannak kitéve a károsanyag-kibocsátásoknak.
A szakemberek fókuszában a kén-dioxid (SO2) volt; ez a vegyület a szén- és olajalapú tüzelőanyagok eltüzeléséből keletkezik. Az agykárosodással korábban már összefüggésbe hozták a szakemberek - emeli ki a Science Alert -, de az ALS-sel kapcsolatban még nem vizsgálták.
Az eredmények világosan mutatták, hogy az ALS-sel diagnosztizált egyének kéndioxid-expozíciója jelentősen meghaladta a normál szintet.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált csoport tagjai jóval nagyobb mennyiségű szennyezőanyagnak voltak kitéve, mint a kontrollcsoportban lévők. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a megfigyelt összefüggés nem bizonyít közvetlen ok-okozati viszonyt - mégis rendkívül aggasztó a helyzet. Különösen azért, mert a kutatás során vizsgált területek mindegyike megfelelt a "tiszta" levegőminőségre vonatkozó irányelveknek. A kutatók véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a légszennyezés elleni intézkedések hatékonyságát javítsák.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez az első olyan vizsgálat, amely egyértelműen kimutatja, hogy a lakóövezetekben tapasztalható magasabb kén-dioxid szint összefüggésben áll az ALS (amyotrophiás laterálszklerózis) fokozott kockázatával.
A Science Alert megjegyzi: az ALS ritka betegségnek számít, 100 000-ből 1-2 embernél diagnosztizálják évente. A következményei ugyanakkor súlyosak; az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek és a halál fulladás miatt következik be. Gyógymód nincs rá.
A kiváltó okok még mindig rejtélyek, és általában nem öröklődnek, így az érintettek családjában ritkán található olyan személy, aki szintén ALS-ben szenvedett volna. Magyarországon Karsai Dániel esete hozta a betegségre irányuló figyelmet; az alkotmányjogász 2023 szeptemberében osztotta meg, hogy egy évvel korábban diagnosztizálták nála az ALS-t. Karsai a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy azok, akik hasonló nehézségekkel küzdenek, méltósággal dönthessenek életük végéről.
Karsai Dániel 2024. szeptember 28-án hunyt el, s bár Strasbourgban elutasították a beadványát, a területen végzett fáradhatatlan munkássága talán mégsem volt hiábavaló.
