A Himnuszunk hangjai több százezer zarándok ajkáról csendültek fel – Sulyok Tamás a történelmi határokhoz látogatott - PestiSrácok.

Íme egy egyedibb változat: A Himnuszunk dallamai több százezer zarándok szájából csendültek fel, miközben Sulyok Tamás a történelmi határokhoz látogatott. A PestiSrácok.hu 2025. június 7-i tudósítása szerint a rendezvény különleges jelentőséggel bírt.

A magyar és székely himnusz minden szívet összekapcsolt - ezzel a gondolattal tette közzé a lenti videót a Maszol a csíksomlyói nyeregből, ahol kettő óra előtt ért véget a kegyhelyhez tartó történelmi zarándoklat csúcspontja, a nagymise a Kis- és Nagy-Somlyó-hegyek völgyében. "Tanítsátok meg gyermekeiteket imádkozni, ugyanakkor ne szennyezzétek gyermekeitek lelkét káromkodással és csúnya beszéddel!" - fogalmazott ünnepi üzenetében György Alfréd kamilliánus szerzetes, a búcsú szónoka. Az erdélyi és a hazai politikusok, egyházi vezetők mellett ellátogatott a búcsúba Sulyok Tamás államfő is, aki előzőleg a történelmi Magyarország a fővárostól legtávolabbi pontján, Gyimesbükkön Salamon József atyával találkozott a Krisztus Szent Teste és Vére Plébániában.

A szentmise végén a magyar és a székely himnusz hangjai betöltötték a teret, méltóságteljesen és fenségesen szólaltak meg, szívből jövő érzelmeket ébresztve a jelenlévőkben. Az összegyűlt közösség együtt énekelte a nemzeti identitás és a hagyományok szimbólumait, miközben a dallamok visszhangzottak a falak között, összekapcsolva a múltat a jelennel. Az ünnepi pillanatban mindenki lelkében egyesült a haza iránti szeretet és a közös értékek tisztelete.

A szombati csíksomlyói búcsús szentmise kezdetén Timár Asztrik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom és kolostor igazgatója köszöntötte a zarándokokat, mint házigazda. Ezt követően Urbán Erik tartományfőnök, aki egyben érseki helynök is, osztotta meg gondolatait a csíksomlyói nyeregben összegyűltekkel - tudósít a Székelyhon.ro. A tartományfőnök szavait így idézték:

Idén remény zarándokaiként érkeztetek meg Csíksomlyóra. Ez a zarándoklat nem csupán egy szokás, nem pusztán lelki feltöltődés, ez ma közösségi tanúságtétel. Egy közös kiállás, amely azt üzeni, a világ fájdalmai és kérdései közepette sem engedünk a csüggedésnek, hiszen nem a közöny, nem a félelem, nem a reménytelenség oldalán állunk. Mi a hitből fakadó remény pártján vagyunk, és ezt ma együtt ki is akarjuk mondani.

Urbán Erik hangsúlyozta, hogy ne csupán passzívan várjuk a változást, hanem aktívan részt kell vennünk benne. "Kívánom, hogy ez a szent ünnep, a közös imádság és a találkozás erősítsen meg mindannyiunkat abban, hogy a remény hírnökei, a béke építői, és a teremtett világ védelmezői legyünk, nemcsak ma, hanem minden egyes napon" - fogalmazott a zarándokok előtt.

Kovács Gergely érsek ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy zarándokként érkeztünk ide, akárcsak őseink egykor. Hálát adunk Istennek a sokféle ajándékáért, a kegyelmekért, valamint a gondviselő szeretetéért. Kérjük segítségét a történelem nehéz időszakaiban, amikor az élet fájdalmakkal teli – ahogyan tiszteletre méltó Márton Áron püspökünk is kifejtette. "A szétzilált és megtébolyodott világunkban ma is érezzük a fájdalmat, de teremtő Istenünk továbbra is vigyáz ránk."

"Fogjuk meg egymás kezét, zarándokoljunk közösen együtt úgy, ahogy Szentatyánk biztatott, járuljunk az Úr Jézus elé és a Szűzanyán keresztül forduljunk hozzá. Ne csak ma és ne csak most itt. (...) Legyünk a hit és a remény zarándokai. Maradjon Csíksomlyó, Erdély, a Kárpát-medence hitben gazdag, kedves hely" - mondta el az érsek.

György Alfréd ünnepi szónok, kamilliánus szerzetes, szívből üdvözölte a zarándokokat, akiket Mária gyermekeiként, a remény hűséges zarándokaiként és annak hordozóiként méltatott. Különös figyelmet szentelt azoknak is, akik nem tudtak fizikailag jelen lenni az eseményen, de lélekben mindvégig Csíksomlyó környezetében voltak.

Kovács Gergely, a gyulafehérvári érsek, ünnepi szentmisét celebrál a csíksomlyói búcsú alkalmából, a Hármashalom-oltárnál.

MTI/Veres Nándor

A szerzetes prédikációja elején azonnal megosztott egy mélyen személyes élményt a zarándokokkal: gyermekkora óta vágyott arra, hogy közel kerüljön a Szűzanyához. Emlékezett arra az ígéretre, amelyet egykor tett, miszerint pap lesz, ha a Szűzanya segít neki a gyógyulásban. Lourdes-ba is elzarándokolt, tele reménnyel, hogy a híres gyógyító forrás vize megtalálja a gyógymódot a bajaira. Ám amikor alámerült a vízben, szívében csalódás született: úgy érezte, a Szűzanya nem hallgatta meg imáit, és nem hozta el számára a várt gyógyulást.

Hogyan birkózunk meg a csalódással, amikor lelkemben, gyermekként, én is fellázadtam az égi édesanyám ellen? Mi értelme van annak, hogy itt állok a te lábaid előtt, tiszta, gyermeki bizalommal?

tette fel a kérdést a szónok. Mint részletezte, ebben a feldúlt lelkiállapotban kezdte el imádkozni az Üdvözlégy Máriát. Egy fiatal fiú szólította meg eközben, és arra kérte, hogy magyarázza el neki, hogy miként kell imádkozni a rózsafüzért. "Azt válaszoltam neki, nem tudom elmagyarázni. Képzeljétek el testvérek, mit gondolhatott ez a fiatalember, milyen pap az, aki nem tudja elmagyarázni" - osztotta meg a még rendi habitusban történt tapasztalását György Alfréd. Mint fogalmazott, az imát, a hitet nem lehet elmagyarázni. Hozzátette: a rózsafüzér elimádkozása után, a fiatalember, aki addig még az Üdvözlégy Mária imádságot sem ismerte, megköszönte neki ezt az élményt, és azt ígérte, hogy nem múlik el nap úgy az életéből, hogy ne imádkozná el a rózsafüzért.

Ne csupán Mária könnyét vegyük észre, hanem a körülöttünk lévő emberek örömét is! Mutassuk meg Máriának, hogy mi is képesek vagyunk boldogságot hozni, és osszuk meg vele hálánkat! Ne csak kérjük és könyörögjünk, hanem adjunk hálát is a jóért. Mária az örömünk forrása, de tegyünk mi is azért, hogy őt boldoggá tegyük. Teremtsünk örömet azzal, hogy felfedezzük mások vidámságát, kifejezzük érte a hálánkat, és ezt a szépséget megosszuk Máriával!

- hangsúlyozta a szónok, hozzátéve, hogy életünk aktív szeretetével váljunk mások boldogságának forrásaivá és alkotóivá.

Sulyok Tamás jelentős magánlátogatása a Székelyföld szívében különleges üzeneteket hordoz magában.

Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken kezdte erdélyi magánlátogatását, amely során Marosvásárhelyre, Gyimesfelsőlokra és Gyimesbükkre látogatott. Marosvásárhelyen a látogatás első állomásaként az Erdélyi Hagyományok Házát tekintette meg, ahol a helyi kultúrával és hagyományokkal ismerkedett. Ezt követően Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban fogadták, ahol a diákokkal és tanárokkal találkozott, megosztva velük gondolatait az oktatás jövőjéről. Gyimesbükkön Salamon József atyával találkozott a Krisztus Szent Teste és Vére Plébánián, ahol a helyi közösség életéről beszélgettek. A Hagyományok Háza látogatását követően informális megbeszélés zajlott, amelyen részt vett Kelemen László elnök, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Kovács Mihály Levente megbízott polgármester és Csibi Attila, az RMDSZ helyi szervezetének ügyvezetője is. Az elnök szombaton Csíksomlyón a pünkösdi búcsún és szentmisén is tiszteletét tette, így elmélyítve kapcsolatát a helyi vallási közösséggel.

Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna a csíksomlyói kegytemplomban a csíksomlyói búcsú napján. A háttérben az 1515-ben készült Csíksomlyói Szűz Mária kegyszobor. MTI/Veres Nándor

Az ünnepség során, amelyet a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban rendeztek, Berszán Lajos atya, az iskola megálmodója és alapítója köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a diákok színdarab keretében elevenítették meg a 1993-ban alapított Líceum történelmét, bepillantást nyújtva az iskola gazdag múltjába. A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta:

Már gyermekként is tudta, hogy milyen különleges érzés magyarnak lenni és Isten szeretetét átélni. Ám Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tapasztalta meg igazán a közösség összetartó erejét és a Mindenható jelenlétét. Itt, ebben a varázslatos környezetben, a barátságok és a hit mélyebb értelmet nyert számára.

A diákok által feltett kérdésekre válaszolva az államfő hangsúlyozta, hogy a hivatás megválasztásakor az egyik legfontosabb szempont az, hogy mi az Úristen szándéka az emberrel. Ha ezt a választ megtalálja valaki, és a kitartása hitben gyökerezik, akkor a továbbiak már sokkal könnyebbek lesznek. Megosztotta kedvenc könyvét is, amely Ottlik Gézától, az "Iskola a határon" címet viseli; ez a mű számára különösen fontos, mivel katonaévei meghatározó szerepet játszottak életében. A fiatalokkal való találkozást élvezetesnek találta, hiszen a diákok őszinte és közvetlen hozzáállása inspirálóan hat rá. Arra a kérdésre, hogy mi hajtja a munkájában, elmondta, hogy minden új nap új lehetőségeket rejt, és minden egyes napban ott bujkál egy titok, amit érdemes felfedezni; a nap végén pedig mindig érdemes átgondolni, hogy sikerült-e ezt megvalósítania. A legfőbb motiváló erő számára a család, a barátok és a lelki társak. Erdélyhez fűződő viszonyáról is beszélt, megemlítve, hogy 2000-ben járt először a régióban, és azóta rendszeresen visszatér, mert mindig is úgy érezte, hogy ide tartozik. A találkozót követően ajándékba kapott egy diákok által készített csángó tarisznyát, megtekintette a ballagási tablókat, majd beszélgetett az iskola pedagógusaival.

A Márton Áron Pünkösdi Lovas Zarándoklat záróeseményén, 2025. június 6-án a csíksomlyói nyeregben gyűltek össze a résztvevők, hogy ünnepeljék a zarándokok célba érkezését. Az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a hagyományokhoz híven a közösség együtt élhette át a zarándoklat örömeit. Fotó: MTI/Kiss Gábor

Forrás: MTI, Székelyhon.ro, Maszol.ro. Vezető kép: Zarándokok a csíksomlyói búcsú során. Fotó: Veres Nándor, MTI.

Facebook hozzászólás

Kapcsolódó témákbúcsúCsíksomlyónemzeti összetartozásVezető