Felcsuti Péter "Animal Spirits" című munkája a gazdasági pszichológia világába kalauzolja az olvasót. A könyv középpontjában álló fogalom, az "állati szellemek", arra utal, hogy az emberek érzelmei és intuitív döntései jelentős hatással vannak a gazdasági
Bevezető helyett
Tizenöt évvel ezelőtt, a 40 éves bankszakmai pályafutásom végén, úgy döntöttem, hogy új kihívások elé nézek, és belekezdek a szakfordításba. Különösen az angol nyelven megjelent társadalomtudományi, főként közgazdasági könyvek magyarra ültetése vonzott, hiszen nem csupán a fordítás, hanem a megjelentetés is érdekelt. Az értelmes elfoglaltság keresése mellett három fő motiváció hajtott: a szenvedélyem az olvasás iránt, az angol nyelv iránti szeretetem, és az a meggyőződésem, hogy ezek a kiváló könyvek nem fognak maguktól eljutni a hazai közönséghez. A munkám tehát nemcsak a saját érdeklődésemet szolgálja, hanem egyfajta hozzájárulás is a magyar olvasókhoz, hiszen az ilyen írások gyakran Nobel-díjas szerzőktől származnak, és a szakmán kívüli, szélesebb közönségnek készültek.
Az utóbbi három hónap során mindegyik könyvről készítettem egy rövid összefoglalót, amelyeket megosztottam a Facebook-oldalamon. A Népszava támogatásával most lehetőségem nyílik arra, hogy ezekkel a tartalmakkal egy sokkal szélesebb közönséget szólítsak meg.
Természetesen! Kérlek, írd le, hogy milyen szöveget szeretnél, és szívesen átdolgozom vagy egyedivé teszem számodra!
A G. A. Akerlof és R. J. Shiller által írt "Animal Spirits" című mű egy izgalmas és mélyreható vizsgálódás a gazdasági viselkedés mögött húzódó lelki tényezőkről. A 2011-ben megjelent könyvben a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdasági döntések nem csupán racionális számításokon alapulnak, hanem erősen befolyásolják őket az érzelmek és a pszichológiai motivációk. A mű középpontjában az áll, hogy a globális kapitalizmus működése szoros összefonódásban áll az emberek kollektív lelki állapotával. A szerzők bemutatják, hogy a bizalom, a félelem és a remény milyen mértékben formálják a piaci viselkedést, és hogyan vezethetnek ezek a tényezők gazdasági ciklusokhoz. A könyv nem csak elméleti megközelítést nyújt, hanem gyakorlati példákkal is alátámasztja érveit, ezáltal világosabbá téve a gazdasági jelenségek mögött rejlő pszichológiai dinamikákat. A "Animal Spirits" egy olyan olvasmány, amely segít jobban megérteni a gazdasági működést, figyelembe véve az emberi érzelmek és viselkedés komplexitását.
A két Nobel-díjas amerikai közgazdász a viselkedési közgazdaságtan irányzatának élharcosa. Ez az elméleti keret, amely a hosszú viták után végre a közgazdaságtan főáramába került, azt vallja, hogy a pszichológiai tényezők kulcsszerepet játszanak a gazdasági döntésekben. Sőt, ezek a tényezők annyira befolyásolják a választásokat, hogy a döntések gyakran eltérhetnek a gazdasági értelemben vett optimális megoldásoktól. A laikusok talán azt gondolhatják, hogy ez nem újdonság, ám a közgazdaságtan mélyebb ismerői tisztában vannak vele, hogy a klasszikus és különösen a XX. századi neoklasszikus elméletek figyelmen kívül hagyták ezeket a pszichológiai aspektusokat. E korábbi megközelítések gyakran azt feltételezték, hogy az emberek teljesen racionálisan cselekednek, vagy ha egyes egyének nem is, a piac egészének működése mégis azt tükrözi, hogy mindenki a saját legjobb érdekeit követi.
De hogyan kapcsolódik az "animal spirits" kifejezés a témához? A legtöbben talán az angol "animal" (állat) szóval társítanák, de valójában nem erről van szó. A könyv alapján Galénosz, az ókori orvos, úgy vélekedett, hogy a betegségeket a testünkben fellelhető három lélek (spiritus) - köztük az agyban található spiritus animalis - egyensúlyának felborulása idézi elő. Itt az "animalis" kifejezés éltetőt jelent. Azonban a mi szempontunkból sokkal izgalmasabb, hogy John Maynard Keynes, a XX. század egyik legmeghatározóbb közgazdásza, aki mesterien és gyakran szellemesen fejezte ki magát, átvette ezt a fogalmat, hogy hangsúlyozza: a gazdasági szereplők döntéseit nem csupán racionális megfontolások befolyásolják, hanem a hangulatuk (legyen az optimizmus vagy pesszimizmus) ingadozása is jelentős szerepet játszik.
A két szerző, Akerlof és Shiller, a Keynes-i elméletek nyomdokain haladva, a 2008-as pénzügyi válság következményeit vizsgálva írták meg művüket. Céljuk az volt, hogy a gazdaság egészére kiterjedően feltérképezzék azokat a pszichológiai tényezőket, amelyek a válság kirobbanásához vezettek. Szerintük ezek a tényezők a következők: a bizalom, amely gyakran túlzott önbizalommal párosul; a méltányosság, amely a méltánytalanság miatt érzett felháborodásból táplálkozik; a korrupció és a rosszhiszeműség, amelyek a válságok előestéjén terjednek el; a monetáris illúzió, amely során az emberek nem tudják megfelelően értékelni az infláció hatásait; valamint a történetek, amelyek evolúciós létezésünk során a világ megértésének alapvető eszközei lettek. Ezek a lelki tényezők mélyreható kérdéseket vetnek fel: Miért süllyednek a gazdaságok válságba? Mi áll a krónikus munkanélküliség hátterében? Miért ingadoznak a pénzügyi eszközök árai? Véletlenszerű-e a jövő érdekében történő megtakarítás? Miért mutatnak ciklikus viselkedést az ingatlanpiacok? És miért tapasztalható speciális szegénység a kisebbségek körében? Mindezek a kérdések rendkívül tanulságosak, de számomra különösen figyelemre méltó volt az utolsó, mivel világosan kapcsolódik a hazai roma közösség (mély)szegénységében tapasztalható helyzethez.
Egykoron, a könyv előszavában így fogalmaztam: "Akerlof és Shiller érvelése meggyőzően mutat rá arra, hogy a szegénység felszámolása nem csupán gazdasági vagy pedagógiai kihívás. A szegények a versenyben nem az alapvonalról startolnak, hanem két-három méterrel hátrább. Őket sújtja a többségi társadalom nyílt vagy burkolt előítélete, és fogva tartják saját frusztrációik, gyengeségeik, valamint az a fájdalmas érzés, hogy a többség (generációkon át) igazságtalanul bánik velük."
