Európa új irányvonalakat keres, hogy megerősítse helyét a világ színpadán, és ez a változás nem lesz könnyű, hanem számos kihívással teli, melyek megpróbáltatásokkal járnak.
"Európa nem lesz többé a világ közepe" - vélte Ivan Krasztev bolgár politológus, aki már 30 éve vizsgálja az európai identitást és politikát. Szerinte Európa nehéz időszakon megy keresztül. "A világ változik, és az a világ, ami voltaképpen a szemünk előtt tűnik el, volt az, amiben Európa otthonosan mozgott."
A politológus az Arténak, adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte egy olyan korszakot élünk, ami a változásról szól. Ennek a változó kornak a jele Donald Trump újabb elnökválasztási győzelme is. Ráadásul az európaiak tévképzetben élnek azzal kapcsolatban, hogy ismerik Amerikát, és az európai politikához hasonlítják. Ez talán 60-70 évvel ezelőtt igaz is lehetett, de mára más a helyzet.
Krasztev szerint az elmúlt évtized válságai a nyugati demokráciák fokozódó instabilitásának jelei. Noha a demokrácia krízisállapota a rendszerek alaptermészetéhez tartozik, a jelenlegi helyzetet különös feszültség jellemzi, mivel a demokratikus és az autoriter formák közötti határok egyre inkább elmosódnak. A politikai táját egész Európára kiterjedő mintának tekinti, ahol a parlamentekben a pártok már nem képesek konszenzusra jutni. Ezt a jelenséget Bulgáriától kezdve Ausztrián át Franciaországig terjedően figyeli.
Az európai biztonság is szóba került az interjúban. Krasztev azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború alapjaiban rengette meg azokat az alappilléreket, amelyeken a kontinens biztonsága addig nyugodott, a gazdasági összefonódás vagy az amerikai biztonsági garanciák kérdése. Pozitív példaként említette az ukrán nacionalizmust, szerinte a nyugati országokból már kikopott az a társadalmi szerződés, hogy az emberek készek meghalni a hazájukért. "Ha nem történik valami csoda, akkor nehéz elképzelni, hogy Ukrajna képes lenne visszafoglalni a területeit" - mondta Krasztev, aki szerint viszont nem is a földről, inkább a nemzeti identitásról szól a háború.
Az interjú során a résztvevők az európai gazdaság versenyképességének jövőbeli perspektíváiról, valamint a migráció és demográfiai félelmek összefonódásáról diskuráltak. Az interjúalany kifejtette, hogy az európai politikai tájban jelenleg két, a kihalás ellen irányuló mozgalom figyelhető meg: a baloldalon azok állnak, akik a klímaváltozás következményeitől tartanak, míg a jobboldalon a demográfiai elöregedés miatti aggodalom dominál. Mindkét tábor a jövőt fenyegető veszélynek tekinti, de az interjúalany arra is rávilágított, hogy miért érdemes optimistán tekinteni a jövőre, és hogyan lehet az aggodalmak helyett a lehetőségekre fókuszálni.
