Egyre inkább fejlődnek az életkörülmények Nagyenyed romák lakta területein.
Kihelyezett játszótérrel, rajzfelszerelésekkel, édességgel kedveskedtek augusztus 26-án a periférián élő, főként roma származású gyerekeknek. A helyi szeretetszolgálat elnöke szerint javulóban vannak az életkörülmények a környéken.
A Maros folyó partján elterülő kisváros szélén, amelyet hivatalosan Határnak (Hotar) neveznek, de a helyiek csak Bufaként ismernek, kedden egész napos programokat rendezett a gyerekek számára a Nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat.
Az akció egy különleges partnerség keretein belül valósult meg a helyi önkormányzattal, amely a szeretetszolgálattal való együttműködés során már számos projektben vállalt szerepet. Ez alkalommal az önkormányzat szociális osztálya biztosította a rendezvény helyszínét, ahol az alkalmazottak sátrakat és asztalokat állítottak fel, emellett aktívan részt vettek a különböző programok lebonyolításában is.
Kulcsszerepet vállalt az alpolgármester tanácsosa, Tamási Ildikó, aki jó ismerője az ottani helyzetnek és aki máltais tag is. Az országos szeretetszolgálattól kölcsönkérték a játszó ugrálót, csúszdát, felfújható gumivárat. Ezenkívül színes ceruzát, rajzkészleteket meg minden szükséges kelléket vásároltak ahhoz, hogy a gyerekek örüljenek, jól érezzék magukat és hasznosan tevékenykedjenek.
"Megpróbáltuk ilyen formában szórakoztatni az ottani gyerekeket, ami nem mindennapos számukra. Úgy gondoltuk, hogy mielőtt a tanév megkezdődne, legyen egy ilyen nap, amikor - ha nem is felkészítőt tartunk -, de egy kicsit hangulatba hozhatjuk a gyerekeket, emlékeztetjük őket a sulikezdésre, ugyanakkor örömöt szerzünk nekik. A szeretetszolgálat édességgel is kedveskedni akart nekik és boldoggá akartuk tenni őket, hiszen ők is a város gyerekei, ők is megérdemlik azt, hogy legyen egy felhőtlen napjuk" - nyilatkozta a Maszolnak Lőrincz Helga, a Nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat elnöke, akitől azt is megtudtuk: a kezdeményezésre már volt egy korábbi példa, akkor is eljött a játszóvár és akkor is óriási nagy örömmel fogadták azt a gyerekek és a szüleik egyaránt.
A kezdeményezés ezúttal is elérte célját. Amint az ilyen negyedekben lenni szokott, a hír futótűzként terjedt szájról-szájra az emberek között. Érdekes volt látni, amint reggel, a máltais játszóbusz láttán, minden házból előbújtak a gyermekek, egyesek pizsamában, papucsban, mások már felöltözve és szaladtak is vissza, hangos kiáltással hívták barátaikat is, majd együtt játszadoztak vidáman.
A Nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat elnökét az úgynevezett Határ negyedben levő körülményekről is kérdeztük. Lőrincz Helga szerint - a közhiedelemmel ellentétben - nem feltétlenül ez a város legkevésbé biztonságos negyede. Itt eredetileg egy romanegyed volt, ahová az önkormányzat néhány évvel ezelőtt egy kisebb lakóháznegyedet épített, ahol az államosított házakból kilakoltatott személyek kaphattak lakást. Itt mindenféle nemzetiségűek laknak, de elsősorban romák.
"Elképesztő tapasztalni, hogy egyre több ember kezdi komolyan venni a házaik és környezetük védelmét. Ez egy pozitív fejlemény, amelyhez rengeteg munka és elkötelezettség szükséges. Az önkormányzattal többször is ellátogattunk a helyszínre, és a helyi rendőrséggel, valamint a szociális osztállyal együttműködve a negyed folyamatosan fejlődik. Ma, mikor már éppen indulni készültünk, egy háznál három emberrel találkoztunk, akikkel beszélgetni kezdtünk. Megdicsértük őket, amiért rendben tartják otthonukat, és láthatóan büszkék voltak erre. Az egyik fiatal roma férfi örömmel invitált minket, hogy nézzük meg a belső teret is, ahol szintén rend és tisztaság uralkodik; feleségével együtt büszkén mutatták meg nekünk. Azt javasoltuk nekik, hogy gondolkodjanak közösségben és közösen alakítsanak ki olyan környezetet, ahol a gyermekeik egészségesen és biztonságban nőhetnek fel. Jó érzés volt látni, hogy nyitottak erre a gondolatra, és hajlandóak is tenni érte" - osztotta meg Lőrincz Helga.
A Határ negyedben élők mai hozzáállása kétségtelenül óriási előrelépést mutat, különösen, ha az első időszakokat nézzük, amikor még arra is akadt példa, hogy az új beszerzéseket, bútorokat, sőt, akár csapokat és mosdókagylókat is eladták.
Lőrincz Helga véleménye szerint a helyzet továbbra is releváns, ugyanakkor a szóban forgó csoport tagjai jelentős fejlődésen mentek keresztül. Amennyiben civilizált életkörülményeket tudunk biztosítani számukra, akkor valódi lehetőség nyílik a további előrelépésre. Egy lakás elengedhetetlen egy család számára ahhoz, hogy megfelelő környezetben élhessen, és mivel most már adottak a szükséges feltételek, joggal várhatunk el tőlük többet, ugyanakkor ők is bőven adhatnak vissza. Ez az a valóság, amire Helga rámutatott.
