Az árak az egekbe szöktek: 2025-re a családi strandolás már igazi luxusnak számít.


A magyarországi strandok számára nem csupán az emelkedő árak jelentik a kihívásokat.

Az idősebbek emlékezhetnek rá és az évtizedekkel ezelőtt készült fotókon is látszik, hogy annak idején, amikor még pár forint volt a belépő a budapesti strandokra is, szinte egy gombostűt nem lehetett leejteni, és közelharc folyt a törölközőnyi szabad területért is. Ez most egyáltalán nincs így. A Magyar Fürdőszövetség adatai szerint kevesebb a vendég, mint 2019-ben, a pandémia előtt, ennek oka pedig a harmadik éve vágtató hazai infláció. A hétköznapok megdrágulása miatt a strandra járó családok tekintélyes részének választania kell: rezsit fizet, élelmiszert vesz, vagy pedig strandra megy.

Kétszer is meg kell ezt gondolni, egy négytagú családnak ugyanis akár 30 ezer forintjába is fájhat egy egésznapos strandolás, ha a büfét is útba ejtik legalább egyszer. Lakmározás nélkül a vidéki strandokokon a családok akár 10 ezer forint körül is megúszhatják a belépőt, a legtöbb helyen viszont a másfélszeresével is számolhatunk csak a jegyekre. Vannak viszont olyan csúszdás víziparkok, ahol egy főre 8-10 ezer forintot is elkérnek egy vendégtől a kasszában.

A strandbelépők árai között jelentős eltérések figyelhetők meg: a legdrágább és legolcsóbb lehetőség között közel ötszörös a különbség. Például a Balaton déli partján található Csiszta Fürdőbe mindössze 2800 forintért juthatunk be, míg a budapesti Gellért Gyógyfürdő, ahol hullámfürdő is várja a látogatókat, főszezonban 13 ezer forintot kér el fejenként. Bár ez utóbbi szélsőségnek számít, nem elhanyagolható a győri vízipark 8900 forintos belépője sem, ahol egy négyfős családnak összesen 25200 forintot kell kifizetnie. A budapesti Palatinus strandon a hétvégi belépő ára most 16100 forint, míg egy szombati vagy vasárnapi belépő 5800 forintba kerül, azonban ez még az előszezoni árakra vonatkozik, így a nyári csúcsidőszakban valószínűleg emelkedni fognak az árak, amint minden medence és csúszda megnyit. A korábban kedvező árú Paskál strand szintén emelte díjait: míg tavaly 4000 forintért lehetett belépni, mostanra már 5100 forintot kérnek a hétvégi látogatókért.

Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára szerint a strandok országosan átlag 5 százalékkal emelték az áraikat, annak ellenére, hogy 2024-ben érezhetően csökkent a vendégek száma.

A 2019-es forgalmat még mindig nem sikerült elérnünk, és tavaly a helyzet drasztikus visszaesést mutatott. A szolgáltatások minősége viszont változatlanul magas maradt, így világos, hogy az általános infláció játszik közre ebben a csökkenésben. Amikor sok család számára már az is kihívást jelent, hogy mit vásároljanak a boltban, nem meglepő, hogy a strandolásra is kétszer is meggondolják, hogy költenek-e. Azt tapasztaljuk, hogy azok a családok, akik korábban minden hétvégén ellátogattak hozzánk, most már csak havonta kétszer keresnek fel minket - mondta a főtitkár, bemutatva a jelenlegi helyzetet.

A strandok helyzete azonban nem kedvező, hiszen képtelenek csökkenteni az árakat, sőt, az energiaválság előtti időszakhoz viszonyítva kénytelenek még emelni is azokat. A villamos energia költségei 2-3, míg a gáz ára 4-5-szörösére nőtt, ráadásul a munkavállalóik bérét is meg kellett emelniük, ami tovább súlyosbítja a helyzetüket.

Az idénymunkások, diákok és a nyári szünetben alkalmi munkát vállaló tanárok helyzete az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül. A főtitkár rámutatott, hogy míg korábban mindössze 500 forint bejelentési járulékot kellett fizetni, ma már ez az összeg 4000 forint fölé kúszott. Ezen nehézségek mellett a közelgő romániai schengeni csatlakozás is új kihívásokat hozhat, hiszen a szomszédos országban intenzív fürdőfejlesztések zajlanak. Amennyiben az ottani belépők árainak csökkentésével olcsóbbá válnak a román strandok, nem csupán a határ menti magyarok, hanem a nálunk nyaraló külföldi látogatók is könnyen átcsábulhatnak.

Ha mindez még nem lenne elegendő, meglepő módon az időjárás is a strandok ellen dolgozik: az üzemeltetők furcsasága, hogy a tavaly nyárihoz hasonló hosszú, extrém hőhullámok idején a vendégek száma gyakran csökken.

A szakértő megjegyezte, hogy a klimatizált lakások mára a strandok komoly versenytársaivá váltak, különösen tartós hőség esetén, amikor sokan a hűs szoba kényelmét választják a kinti forróság helyett.

Balogh Zoltán a nehézségek ellenére is optimista: az idei előszezon május 1-jén remekül indult, és pünkösdkor is folytatódik a jó széria. Érdekes tendencia figyelhető meg, miszerint azok, akik túl magasnak találják a megszokott budapesti strandok árait, egyre inkább felfedezik az agglomerációban található, kedvezőbb árú fürdőket.

Related posts