Európa technológiai visszaesése olyan szintre jutott, ami szinte hihetetlen.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

El kell ismerni, hogy ezek a jogszabályok jelentős védelmet biztosítanak az uniós polgárok számára, és világszerte példaként szolgálnak a versenypolitika és az online biztonság terén. Európa mára a szabályozási kiválóság szimbólumává vált. Ugyanakkor, ha nem vizsgáljuk meg alaposan, hogy a jelenlegi szabályok hogyan befolyásolják az innovációs politikát - támogatják vagy éppen ellenkezőleg, gátolják azt - fennáll a veszély, hogy az EU a globális technológiai versenyben, különösen a mesterséges intelligencia terén, csupán passzív szemlélővé válik.

Az idei párizsi AI Action Summit keretein belül bejelentett megállapodások ellenére a közvetlen külföldi befektetések Európába a legrosszabb szintre süllyedtek az elmúlt kilenc évben. Franciaország és Németország különösen súlyosan érintett, hiszen itt kétszámjegyű csökkenéssel kellett szembenézni. Ezt a kedvezőtlen tendenciát további aggasztó statisztikák is alátámasztják: az EU részesedése az infokommunikációs (IKT) szektor globális piacán drámai módon, a 2013-as 21,8%-ról 2022-re mindössze 11,3%-ra csökkent.

Az európaiak hosszú ideig tétlenül szemlélték a Szilícium-völgy bátor kockázatvállalását és Sencsen lenyűgöző gyártási kapacitásait.

Ez nem volt egy ingyenesen kapott lehetőség. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, aki a 2024-es, európai versenyképességről szóló jelentés egyik kulcsfontosságú szerzője, úgy fogalmazott, hogy az európaiak...

Minden lehetséges lépést megtettek annak érdekében, hogy az innovációt alacsony szinten tartsák.

Európának sokkal többet kell tennie annál, hogy egyszerűen felzárkózzon Amerikához és Kínához. Ahhoz, hogy visszaszerezze helyét a globális technológiai iparban, sürgősen újra kell gondolnia az autonómiával, a szövetségekkel, a szabályozással és a vezető szereppel kapcsolatos teljes hozzáállását.

Ehhez alaposan megtervezett megközelítésre lesz szükség. A fókuszunknak az alapvető képességeink fejlesztésén kell lennie, hogy saját biztonságunkat megerősíthessük, nem pedig arra, hogy elszigetelt technológiai önellátást vagy autonómiát próbáljunk elérni. Érdemes elkerülni a jelentős befektetéseket olyan technológiákba, amelyek nem könnyen alkalmazhatók vagy nem exportálhatók.

A közelmúltban a saját fejlesztésű felhőalapú számítástechnikai megoldások és a Google Kereső alternatíváinak létrehozására irányuló törekvések mögött elsősorban a technológiai függetlenség iránti törekvés állt. Ennek ellenére, még az erős politikai támogatás ellenére is, ezek az erőfeszítések nem bizonyultak sikeresnek.

A jövőre nézve az ilyen projektek kereskedelmi életképességét stresszteszttel kellene felmérni, mielőtt túl sok időt vagy erőforrást emésztenének fel.

A stratégiai kölcsönös függőség kérdése kiemelkedően lényeges, különösen a kritikus fizikai és digitális infrastruktúrák vonatkozásában. Jelenlegi helyzetünkben például egyetlen ország sem lenne képes hatékonyan kezelni a digitális tranzakciók váratlan leállását. Éppen ezért a pénzügyi szektor már hosszú ideje a co-badging megoldásokra támaszkodik, ahol különböző fizetési márkák egyazon eszközt használnak. Hasonlóan, megosztott felelősségre épülő modellek figyelhetők meg a tenger alatti kábelek, az alacsony pályán keringő műholdak, a félvezetők, az energiaszektor és a nukleáris fúzió biztonsága terén is.

Az ilyen partnerségek kiterjesztéséhez azonban egyenlő versenyfeltételekre van szükség, hogy minden résztvevő használhassa a rendelkezésre álló technológiai építőelemeket. A Helsing, a német székhelyű, drónokkal foglalkozó startup például az AI-szektor francia éllovasa, a Mistral által kifejlesztett nyílt forráskódú nagy nyelvi modellekre támaszkodik. Ennek a szinergikus megállapodásnak köszönhetően a Helsing nemrégiben elindított egy gyárat, amelynek kezdeti havi termelési kapacitása több mint 1000 AI-képes drón.

Nekünk, európai állampolgároknak is szembesülnünk kell a saját hiányosságainkkal. Mario Draghi és Enrico Letta, egykori olasz miniszterelnök, aki az európai egységes piac megerősítéséről szóló átfogó jelentés szerzője, egyaránt arra figyelmeztetett, hogy az uniós digitális jogszabályok jelenlegi végrehajtása különösen megterhelő a kis innovatív vállalkozások számára. Ha a technológiai jogi keretrendszert világosabbá, egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá tudnánk alakítani, az nemcsak az egységes piac megerősítését segítené elő, hanem Európába vonzaná a tehetségeket és a befektetéseket is. Ez nem a magánélet védelmét vagy a szerzői jogokat érintő szabályok gyengítéséről szól, hanem egy olyan szabályozási környezet megteremtéséről, amely párhuzamosan biztosítja a piaci szereplők érdekeit és védelmét.

Ugyanakkor az emberek digitális térben való védelme még messze nem fejeződött be, tekintve, hogy világszerte a gyermekek még mindig nem rendelkeznek átfogó védelemmel az online világban. Az európai innovációs politikák összehangolása az alapvető jogok védelmével továbbra is kiemelt prioritás marad. Európa azonban nem tudja kihasználni diplomáciai és szabályozási erejét, ha nincsenek olyan technológiai bajnokai, amelyek képesek lennének globális szinten formálni a digitális termékeket, szolgáltatásokat és piacokat.

Ebben a kontextusban kulcsfontosságú lenne, hogy az uniós és EU-n kívüli országokban működő, az EU értékeit magukénak valló vállalatok összeálljanak egy koalícióba, amely hatékonyabban tudja képviselni érdekeiket. Fontos hangsúlyozni, hogy a generatív mesterséges intelligencia óriási potenciált rejt magában, de ez csak akkor valósulhat meg, ha az emberi jogok és a munkavállalók tiszteletben tartásával alkalmazzuk. Emellett elengedhetetlen olyan technológiai és jogi keretek kidolgozása, amelyek támogatják a méltányosságot és a sokszínűséget.

Az előttünk álló kihívások és lehetőségek valóságos fordulópontot jelentenek. A siker kulcsa abban rejlik, hogy az iparági vezetők és a politikai döntéshozók szoros együttműködésben dolgozzanak a civil társadalom, az egyetemek és a szakszervezetek képviselőivel. Még mindig van idő arra, hogy Európa visszanyerje globális vezető szerepét a technológiai fejlődés és az innováció területén, és pontosan tudjuk, milyen lépéseket kell megtennünk ehhez. Az első és legfontosabb lépés a gondolkodásmódunk megújítása, hogy új utakat találjunk a jövő kihívásainak kezelésére.

Eric Salobir egy izgalmas és inspiráló személyiség, aki a technológia és az innováció világában tevékenykedik. Munkássága során számos projektben vett részt, amelyek célja a digitális fejlődés előmozdítása és a társadalmi hatások javítása. Kiemelkedő tudásával és kreativitásával hozzájárul a modern tudományos diskurzushoz, miközben folyamatosan keres új lehetőségeket a határok feszegetésére. Eric Salobir neve szorosan összefonódik a jövő technológiai irányvonalaival és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettséggel.

A Human Technology Foundation végrehajtó bizottságának vezetője.