Egy újabb fenyegetés hárult el: Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor egy időben szenvedtek el vereséget.
Románia rendszerváltás utáni történetének egyik legmeghatározóbb pillanata a választások során bontakozott ki, amikor Nicușor Dan, a politikai újdonság és reform szimbóluma, a lesajnált Európai Unió értékeire építve mutatta meg, hogy a józan ész és a racionalitás győzelmet arathat a populizmus felett. Ez az esemény nem csupán politikai fordulópont volt, hanem egy új irányvonal kezdete is, amely arra figyelmeztetett, hogy a közösségi értékek és a demokratikus elvek még mindig képesek utat mutatni egy zűrzavaros világban.
Nicușor Dan, aki függetlenként indult, de a második fordulóban széleskörű demokratikus támogatást élvezett, rendkívüli fordulatot produkálva nyerte meg a romániai elnökválasztást vasárnap. A bukaresti főpolgármester május 4-én mindössze 21 százalék körüli eredménnyel zárta az első kört, míg szélsőjobboldali ellenfele, George Simion, jelentős fölénnyel, 41 százalékkal állt az élen. A látszólag behozhatatlan hátrányt leküzdve, végül 7,2 százalékponttal, 53,6 - 46,4 arányban győzött. A választásra rekordszámú, 64,72 százalékos részvétellel került sor, ami a romániai politikai élet egyik legfontosabb eseménye volt.
A vasárnapi román voksolás körüli nemzetközi érdeklődés kiemelkedő volt, különösen annak tükrében, hogy tavaly novemberben az alkotmánybíróság az orosz beavatkozás következtében érvénytelenítette az első fordulót – ilyen még demokratikus államban nem fordult elő. Az esemény mögött azonban nem csupán ez a rendkívüli körülmény állt. George Simion, aki az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának alelnöke és a Georgia Meloni nevével fémjelzett szélsőjobboldali pártcsalád tagja, szavakban ugyan elítélte az Ukrajna ellen irányuló orosz agressziót, és Vlagyimir Putyint is bírálta, de a miniszterelnöki posztra Călin Georgescut jelölte, akit az orosz titkosszolgálatok és hackerek a TikTok segítségével emeltek a politikai porondra tavaly novemberben. Simion győzelme olyan sötét erőket emelhetett volna hatalomra, mint a neofasiszta, vallási fundamentalista, szélsőséges nacionalista, magyargyűlölő csoportok, akik szoros kapcsolatban állnak Oroszországgal. Simion maga is a Donald Trump-féle populizmus és Orbán Viktor illiberális, szuverenista "keresztény" kormányzásának romániai bevezetésére törekedett. Ezen felül világossá tette, hogy ha elnök lesz, Románia megszünteti Ukrajna támogatását, ami a geopolitikai helyzetét figyelembe véve katasztrofális következményekkel járna a nyugati szövetségesek számára, akik Ukrajna önvédelmi harcát támogatják az orosz agresszió ellen.
Nicușor Dan kifejezte háláját az erdélyi magyar közösség támogatásáért. Miközben Orbán Viktor próbálta elnyerni a román szélsőjobboldal szimpátiáját, Nicușor Dan végül győzelmet aratott az elnökválasztáson, amelyben az erdélyi magyar választók is fontos szerepet játszottak.
Egy Simion-Georgescu duó vezetése Romániában komoly hatással lehetett volna a NATO keleti frontjára, és jelentős támogatást nyújtott volna az Orbán-Fico párosnak Brüsszelben. Számos román és nyugat-európai szakértő rámutatott, hogy Simion győzelme Trump számára az első nagy európai siker lett volna, különösen a német, kanadai és ausztrál választások, amelyek az amerikai elnök számára csalódást okoztak, tükrében.
Kétségtelen, hogy a szélsőjobboldali politikus mögött egyértelműen támogatta a Trump-adminisztráció, sőt, a frissen megszerzett román vízummentességet is visszavonták. A Kreml folyamatosan tagadta a novemberi beavatkozást, és az új választások legitimitását is megkérdőjelezte. Vasárnap, a választások napján azonban a román belügyminisztérium hivatalosan bejelentette, hogy egy újabb orosz befolyásolási kísérlet zajlott, amely ezúttal nem a TikTokon, hanem az orosz Pavel Durov által alapított és üzemeltetett Telegramon valósult meg.
Az Egyesült Államok hivatalosan is eltávolította Romániát a vízummentességi programjából.
A román elnökválasztás eredménye egyértelmű vereséget hozott Orbán Viktor számára, aki a George Simionnal való együttműködésre épített. Miniszterelnöki megnyilvánulása azonban váratlan módon jótékony hatással volt a román demokrácia működésére. Szavai mély megdöbbenést és zűrzavart idéztek elő a romániai magyar közösségben, és olyan mértékben aktivizálták az erdélyi szavazókat, amire a rendszerváltás utáni kezdeti időszak óta nem volt példa. A külföldi választókerületekben a legnagyobb támogatottságot Nicușor Dan szerezte meg, aki Magyarországon 92%-os fölénnyel győzött, míg a székely megyékben is 90% körüli eredményeket ért el.
Orbán Viktor és a magyar kormány nem rohantak gratulálni a választások győztesének, de a kormányfő végül az X közösségi portálon üzent, hogy örömmel várja a közös munkát a frissen megválasztott román államfővel. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki Orbán Simion mellett kiállva még intenzívebben támogatta Dan kampányát, hétfőn megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnökkel. Ezt követően úgy nyilatkozott, hogy "sok fontos dolgot kellett átbeszélniük", míg Orbán Viktor jelezte, hogy nyitott az együttműködésre a román politikai vezetővel.
Orbán Viktor is kifejezte elismerését a román elnökválasztás győztesének, hangsúlyozva a két ország közötti kapcsolatok fontosságát.
Az Európai Unió fellélegzése Dan győzelme után szinte tapintható volt. Ezt jól tükrözi, hogy Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, akinek pártja egyik prominens vezetője Simion, az elsők között küldött "szívből jövő" gratulációt a győztesnek. Dan ráadásul a nemzetközi vezetők közül elsőként a NATO főtitkárával folytatott eszmecserét, jelezve ezzel, hogy a győzelme nemcsak hazai szinten, hanem globálisan is jelentőséggel bír.
De nemcsak az EU és a NATO lélegzett fel, hanem a piac is. Simion bár az első megszólalásában még győztesnek kiáltotta ki magát, még az éjszaka folyamán elismerte vereségét és gratulált legyőzőjének. Hétfőn már a Simion első fordulós győzelme után bedőlt román fizetőeszköz, a lej is kezdett magára találni, a tőzsdén 4 százalékos volt a növekedés és az állami hitelek kamatai is azonnal csökkenni kezdtek.
A következő napokban megkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások Romániában, ahol jelenleg ügyvivő kormány irányít. Az események egy fordulópontján Marcel Ciolacu miniszterelnök lemondott, miután a PSD pártja kilépett a koalícióból. Dan világosan kifejezte szándékát: olyan nemzeti egységkormányt kíván létrehozni, amelyben minden demokratikus parlamenti párt részt vesz. A miniszterelnöki posztra pedig az ügyvivő államfőt, Ilie Bolojant szeretné jelölni.
Egy aktív társadalmi változást szorgalmazó matematikai tehetség.
Az 55 éves Nicușor Dan a vasárnapi elnökválasztás révén sorsdöntő lépést tett Románia jövője érdekében. Nem véletlen, hogy ő lett az új államfő, hiszen nem csupán politikai ambíciói, hanem rendkívüli matematikai tehetsége is kiemeli a tömegből. 1969. december 20-án született Erdély gyönyörű városában, Fogarason, ahol a középiskolai tanulmányait is végezte. Diákként csatlakozott a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián résztvevő román csapathoz, és két egymást követő évben, 1987-ben és 1988-ban, maximális pontszámmal nyerte el az aranyérmet a rangos versenyen. 1992-ben diplomát szerzett a Bukaresti Egyetem matematika karán, majd Párizsba költözött, ahol az École normale supérieure-ön folytatta mesterképzését. Itt végzett tanulmányai után a Sorbonne doktori iskolájában mélyítette el tudását, és 1998-ban doktorált. Bár Franciaországban is kiváló kutatói karriert építhetett volna, Nicușor Dan inkább hazáját választotta, és a román tudományos akadémia matematikai intézetében dolgozott egészen 2016-ig, amikor is politikai pályafutása új fejezetet kezdett.
Nicușor Dan azonban addig sem volt elefántcsonttoronyba zárt tudós. Már diákként aktív érdekvédőként lépett fel a Diákligában és részt vett a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb demonstrációjában, az 1990. április 22-én kezdődött és 52 napon át tartó bukaresti Egyetem téri kommunistaellenes tüntetéseken. A diákok tüntetését végül a Ion Iliescu - Petre Román elnök-miniszterelnök páros végül a Zsíl völgyi bányászokkal verette szét brutálisan.
Nicușor Dan napjainkban közismert civil aktivistaként van jelen a köztudatban, és társadalmi szerepvállalása valóban ezen a területen indult. Életútja sok szempontból párhuzamba állítható Zuzana Čaputová, a volt szlovák államfő pályafutásával. Kezdetben Nicușor Dan is a bukaresti helyi ügyekre összpontosított, különösen a főváros épített örökségének megóvására. E munkája során 23 jelentős pert nyertek meg, amelyek széles körű visszhangot keltettek. 2008-ban megalapította a Mentsük meg Bukarestet (USB) egyesületet, amely célul tűzte ki a város védelmét és fejlesztését. 2012-ben első alkalommal próbálta ki magát a politikai színtéren: független jelöltként indult a bukaresti főpolgármesteri választáson, ahol a negyedik helyezést érte el, de ennek ellenére sikerült helyi képviselői mandátumot nyernie.
2015-ben az egyesületből párt alakult, amely a Mentsétek meg Bukarestet Szövetség (USB) nevet viselte. A 2016-os főpolgármester választáson már ennek a formációnak a színeiben indult. A versenyben a második helyezést érte el, ami után komoly lépéseket tett az országos politikai életbe való bekapcsolódásra. Pártja később a Mentsétek meg Romániát! (USR) nevet vette fel, ezzel létrehozva az első romániai rendszerkritikus, zöld orientációjú politikai csoportot. A „lehet más a politika” mottót hirdetve, elkötelezte magát a korrupció elleni harc mellett, az átlátható és modern kormányzás megvalósítása érdekében.
Következő évben ki is lépett a saját alapítású és általa vezetett pártból, az ok pedig Nicușor Dan eddigi politikai attitűdjét is jellemzi. Az akkori kormány meglovagolva az ortodox fundamentalista körök és az ortodox egyház kezdeményezését, népszavazást írt ki arról, hogy alkotmányba rögzítsék, hogy a család kizárólag a férfi és a nő házasságán alapulhat. Az USR politikusok többsége a referendum elutasítására buzdított, Dan viszont azt akarta, hogy a párt semleges álláspontra helyezkedjen. Úgy indokolta, hogy a párt támogatói is vélhetően megoszlanak a kérdésben, az USR-nek pedig mindkét tábort képviselnie kell. A későbbiekben is a társadalmat megosztó, kényes kérdésekben - mint például az abortusz, melegjogok stb - általában ezt a semmitmondó semlegességet próbálta képviselni, azt hangoztatva, hogy ezekről a társadalomnak és nem a politikának kell döntenie. Ő maga élettársi kapcsolatban él párjával másfél évtizede.
Az egyház politikai hatalmának növekedése ellen határozottan fellépett, mint gyakorló ortodox keresztény, mindig is az egyház és az állam világos elválasztását hangoztatta. 2020-ban, független jelöltként, de az USR és a konzervatív jobbközép PNL támogatásával, először nyerte el Bukarest főpolgármesteri címét. 2024-re sikerült megőriznie ezt a fontos pozíciót.
Bár korábbi éveiben aktívan részt vett a társadalmi mozgalmakban, főpolgármesterként inkább technokrata megközelítést alkalmazott, matematikai precizitással és következetességgel igyekezett orvosolni a felmerülő kihívásokat. Munkájának sikerét tükrözi az elnökválasztáson elért kiemelkedő eredmény is: Bukarest minden kerületében kétharmados támogatottságot kapott, és még a legkevésbé kedvelt választókerületben is közel 60 százalékos szavazati arányt ért el.
A Călin Georgescu győzelmével zárult, orosz beavatkozás következtében érvénytelenített novemberi választást követően civil csoportok kezdeményezték, hogy induljon az elnökválasztáson. Úgy vélték, hogy személye hiteles és elkötelezett az európai értékek iránt, így képes lehet megküzdeni a szélsőjobboldallal. Az idő igazolta a döntésüket.
Nicușor Dan győzelme egy szempontból tökéletesen illeszkedik az utóbbi évek romániai elnökválasztási tendenciáihoz: 2004 óta csupán polgármesterek tudtak elérni sikert az államfői poszton. Traian Băsescu 2004-ben, mint Bukarest polgármestere, lépett a nemzeti színtérre, míg Klaus Iohannis Szeben városának sikeres vezetőjeként nyert. Mindketten második mandátumukat is megszerezték, így nemcsak a városi, hanem a nemzeti politikában is maradandó nyomot hagytak.
