A bolti lopások száma Magyarországon drámai mértékben növekedett, és Borsod megye kiemelkedik a kisebb értékű eltulajdonítások terén.
Riasztó trendek kerültek napvilágra a bolti lopások számának alakulásával kapcsolatban Magyarországon. A Blikk által beszerzett legfrissebb rendőrségi statisztikák szerint az utolsó négy év során drámai mértékben megnőtt az üzletekben elkövetett lopások száma. Ez a növekedés szoros összefüggésben áll az elmúlt évek magas inflációjával és a fokozódó gazdasági nehézségekkel.
Az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikái alapján az 50 ezer forintot meghaladó értékű bolti lopások száma 2020 és 2024 között drámai módon, 78%-kal emelkedett az ország területén. Még aggasztóbb tendencia figyelhető meg az alacsonyabb, 50 ezer forint alatti értékű lopások esetében: ezek száma 123%-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy négy év alatt több mint megduplázódott az ilyen esetek előfordulása. A szabálysértési kategóriába sorolt lopások esetén is jelentős emelkedés tapasztalható: míg 2020-ban 6742 esetet regisztráltak, tavalyra ez a szám már 15 063-ra ugrott.
A bolti lopások terén Borsod-Abaúj-Zemplén megye a kisebb, 50 ezer forint alatti értékű esetek listáján az ország harmadik legrosszabb helyezését foglalja el. 2024 első felében 1501 ilyen szabálysértést regisztráltak a megyében, megelőzve csupán Budapestet (3074 eset) és Pest megyét (1231 eset). Különösen aggasztó, hogy az idei év első hat hónapjában már 994 ügy került a hatóságok látókörébe, ami arra utal, hogy a jövő évben a negatív tendencia továbbra is folytatódhat.
A nagy értékű, bűncselekménynek minősülő lopások tekintetében Zala megye vezeti a negatív listát: itt 2020-hoz képest ötszörösére, 82-ről 424-re emelkedett az esetek száma. Heves megyében 266 esettel nőtt a lopások száma, míg Budapest regisztrálta a legnagyobb abszolút növekedést: 382 esettel több ügyet jegyeztek fel 2024-ben, mint négy évvel korábban.
Az ezer főre jutó bolti lopások aránya alapján Heves megye állt a negatív toplista élén 2024-ben 1,7 esettel, míg Zala megyében 1,62, Budapesten pedig 1,16 ilyen bűncselekmény jutott ezer lakosra.
Az utóbbi négy évben több megyében drámai növekedést figyeltek meg a kisebb értékű lopások esetében. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bűncselekmények száma 356-ról 1153-ra emelkedett, míg Fejér megyében 249-ről 712-re nőtt a statisztika. Hajdú-Biharban 313-ról 872-re ugrott a szám, Heves megyében pedig 312-ről 849-re emelkedett. Nógrádban 140 lopásról 564-re nőtt a nyilvántartott esetek száma, míg Zalában a statisztika 153-ról 398-ra változott. Ezek az adatok aggasztó tendenciát mutatnak a kis értékű lopások terén.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint általában olyan termékeket visznek el a tolvajok, amelyek könnyen eladhatóak a feketepiacon. A szakember kiemelte: akik nagy mennyiségben lopnak, azok nem feltétlenül a nehéz megélhetés miatt teszik ezt, hanem bevételi forrásként tekintenek rá. A tolvajok előszeretettel utaznak a minőségi szeszes italokra, például márkás whiskykre, valamint a drága szalámikra és sajtokra, amelyeket aztán töredékáron értékesítenek tovább.
Teplán Tibor, a fővárosi rablási nyomozó, aki most vagyonőrként tevékenykedik, számos emlékezetes esetről mesélt. Akadt olyan alkalom, amikor kétszázezer forint értékű árut sikerült visszaszerezniük a tolvajoktól, de a legfurcsább pillanatok közé tartozik, amikor valaki harminc szál Pick szalámival próbált meg kimenekülni az üzletből. Volt egy eset is, amikor két elkövető hatalmas táblás Milka csokoládét csempészett a zsebébe, és alig tudtak megmozdulni a súly alatt. Az ilyen kalandok mindig emlékezetesek maradnak.
Dr. Sík Endre szociológus általános összefüggésként említette, hogy magas infláció esetén, nehezebb gazdasági helyzetben emelkedik a vagyon elleni bűncselekmények száma. Dr. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője megerősítette: a nehezebb gazdasági helyzet és a magas infláció gyakorol hatást mindenekelőtt a vagyon elleni jogsértésekre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy téves lenne a vagyon elleni bűnözés okát csupán a szükséglet szülte bűnözésben látni, mivel nagyon fontos tényező az emberek értékrendje is.
A szakértők véleménye szerint a bolti lopások megelőzésében döntő szerepet játszik az őrzés-védelem színvonala. Bubenkó Csaba hangsúlyozta, hogy azokban az üzletekben, ahol magasabb szintű vagyonvédelmi intézkedések és több biztonsági kamera áll rendelkezésre, lényegesen kevesebb lopás fordul elő. Teplán Tibor pedig megjegyezte, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor bizonyos boltokban csökkent az élőerős őrzés vagy teljesen megszűnt, a bűnözői csoportok azonnal kihasználták ezt a helyzetet, és szervezett akciók keretében ürítették ki a polcokat.
Címlapi kép: Luiza Giannelli / Unsplash kreatív munkája.
