Pintér Sándor bejelentette, hogy Érd, Göd, Iváncsa és Diósd biztonsági helyzete kockázatosabbá vált.

A rendelet módosítása már életbe lépett, de a Belügyminisztérium (BM) nem csatolt hozzá semmiféle indoklást.

A Katasztrófavédelem hivatalos weboldalán található információk szerint a lefolytatott kockázatbecslési folyamat – amely magában foglalja a kockázatok azonosítását, elemzését és értékelését – során Magyarország összes települését egy kockázati mátrix segítségével kategorizálták. Az elemzés során figyelembe vették az azonosított veszélyek várható hatásait, azok előfordulásának valószínűségét, valamint a korrekciós tényezőket. Ennek eredményeként a települések három különböző katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) kerültek besorolásra.

A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják. A portál szerint jelenlegi változtatások előtt I. osztályba 179, II. osztályba 1338 és III. osztályba 1660 település sorolt a kormányzat.

Jelenleg több település vonatkozásában is tapasztalható a kockázatok fokozódása:

Az elektromosautó- és akkumulátoripar által érintett Iváncsa, Göd, valamint a Pest vármegyei agglomerációban a túlnépesedéstől szenvedő Érd és Diósd már a legmagasabb kockázati kategóriába került 2025. január 14-től.

A Magyarországon végzett nemzeti katasztrófakockázat-értékelés jelentése alapján a helyi módszertan szerint a kockázat mértéke a kiváltó események valószínűségének és következményeik súlyosságának figyelembevételével állapítható meg. A kockázatok elemzése során kockázati mátrixot és kockázati diagramot használnak, amelyek segítik a helyzet alaposabb megértését és a megfelelő intézkedések kidolgozását.

A kockázatok osztályozása során figyelembe kell venni a valószínűség és a hatás mértékét. Alacsony valószínűség és alacsony hatás esetén alacsony kockázatról beszélhetünk. Ezzel szemben, ha a valószínűség alacsony, de a hatás magas, vagy ha a valószínűség magas, de a hatás alacsony, akkor közepes kockázatról van szó. A legaggasztóbb helyzet a magas valószínűségű és magas hatású események, amelyek magas kockázatot jelentenek. A magyar katasztrófavédelmi rendszeren belül az alacsony kockázatok elfogadhatók, a közepes kockázatokat célszerű csökkenteni, ellenőrizni és megosztani, míg a magas kockázatok különleges, alapos kezelést igényelnek.

A katasztrófavédelemről szóló jogszabály értelmében a települések katasztrófavédelmi kategorizálásának eljárásait, valamint a védelmi normákat a kormány rendeletben határozza meg.

Érdekes megjegyezni, hogy a veszélyhelyzeti kommunikációs tevékenység szigorúan jogi keretek között valósul meg. E jogszabályok értelmében az I. katasztrófavédelmi osztályba tartozó településeken a helyi lakosságot évente aktívan tájékoztatják. Ezen kívül figyelmet fordítanak a passzív tájékoztatásra is, amely magában foglalja az elektronikusan elérhető információk közzétételét. A közösség felkészítése érdekében pedig fontos, hogy tisztában legyenek az irányadó magatartási szabályokkal is.

A II. kategóriába tartozó településeken a lakosságot háromévente aktívan tájékoztatják, emellett passzív információkat is nyújtanak, és felkészítik őket a szükséges magatartási szabályok betartására. Ezzel szemben a III. osztályba sorolt települések lakói elsősorban passzív tájékoztatásban részesülnek.