Csernobil titokzatos romjai, a sarkvidékek fagyos szépsége és a megválaszolatlan kérdés: vajon létezik-e még Omega? Ezek a fogalmak nem csupán a térképen, hanem a kollektív emlékezetünkben is mély nyomot hagytak. Csernobil, a nukleáris katasztrófa szimból
9:00: Molnár György, az Omega együttes Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárosa, aki Elefánt néven is ismert, Berlinben egy különleges esemény színhelyévé vált. Az "Omega 60" kiállítás, amely a legendás zenekar 60 éves történetét tárta a látogatók elé, nemrégiben zárta be kapuit, és egy héten át vonzotta a rajongók sokaságát. Az utóbbi időben sokan foglalkoznak a kérdéssel: miután a zenekar egykori tagjai közül többen már az égi zenekar tagjai lettek, vajon létezik-e még az Omega, vagy a múlt emléke csupán?
10:00: Boldog Dalma, a médiakutatás szakértője és egyetemi adjunktusa, legújabb tanulmányában arra összpontosít, hogy az 1986. április 26-án bekövetkezett, emberi hiba miatt történt csernobili atomkatasztrófa után hogyan formálódott a magyar hírközlés. Különös figyelmet szentel annak, hogy a lakosság milyen információkat kapott a katasztrófáról és annak lehetséges következményeiről a három hét során. A kutatás során a szerző eddig kevésbé ismert, vagy nehezen hozzáférhető pártpolitikai dokumentumokat, közvélemény-kutatási adatokat, televíziós felvételeket, rádióműsorokat és sajtócikkeket elemez, hogy átfogó képet nyújtson a hírek alakulásáról és a társadalmi reakciókról.
10.30: Neszmélyi Emil ügyvéd, extrém sportoló, kétszeres Everest csúcsmászó, az Antarktisz partvonalától gyalogosan érte el négytagú expedíciójával a Déli-sarkot, megküzdve a sarki viharokkal és a sokszor -40 fokos hideggel. A következő cél: az Északi-sark.
11:00: Zsolnai Gergő, informatikai szakember, már tíz éve Molnár Piroska, a Nemzet Színésze, fogadott unokájaként és segítőjeként tevékenykedik. De ki is ő valójában ez a fiatal férfi?
11:30: Harkányi Endre, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, január elején otthonában balesetet szenvedett, amely során combnyaktörést okozott. Kórházba szállították, ahol még tudott nyilatkozni. "Megbotlottam, eltörtem magam, de már jól vagyok. Gyógytornáztatnak, és nagyon kedvesek velem. A szobám erdőre néz, igazán szép a hely és kiváló az ellátás. Mit kérhetnék még?" Sajnos, a sors kegyetlen fordulatot hozott, és a tüdőgyulladás végül elvitte őt. Most, a 90. életévét betöltve búcsúzunk ettől a nagyszerű művésztől.
