Bóka János: Az Európai Bizottság költségvetési javaslata nem nyújt irányt a versenyképesség újbóli megerősítéséhez.
Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek legutóbbi tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatón a miniszter hangsúlyozta, hogy a bizottságnak sürgősen vissza kellene vonnia a jelenlegi előterjesztését, és helyette egy alaposabb és átgondoltabb javaslattal kellene előállnia. Meglátása szerint, ha ez nem valósul meg, akkor a mostani kezdeményezés valószínűleg "elhal", és a tagállamok által meghatározott új alapelvek mentén kell majd újraügyelni az MFF tárgyalásaira.
Az uniós források elosztásával kapcsolatos borítékszámokat tegnap éjjel kaptuk kézhez, és jelenleg is folyamatban van az adatok részletes elemzése. Különösen a kisebb tagállamok esetében ezek az információk egyelőre nem adnak egyértelmű képet arról, hogy mire is számíthatnak - emelte ki. Tájékoztatása szerint szeptemberben érkezik a jogszabálycsomag második része, azonban a már ismert elemek sem nyújtanak teljesen megbízható képet arról, hogy milyen szándékai vannak a bizottságnak a következő hétéves költségvetési időszakban.
- mondta Bóka János.
Bóka János a bizottsági javaslat költségvetési struktúrájával kapcsolatban kiemelte, hogy a költségvetési fejezetek számának drasztikus csökkentése és a programok integrálása olyan tendenciát jelez, amely nem a tagállamok, hanem az Európai Bizottság számára biztosítana valódi mozgásteret. Az ő meglátása szerint...
Hozzátette: a bizottsági előterjesztés értelmében a költségvetési kondicionalitás megerősödne, és kiterjedne a költségvetés minden elemére. "Ez a mechanizmus sokkal erőteljesebb, akár brutális politikai nyomásgyakorlási eszközként is működhetne a jövőben, mint ahogyan azt már most is tapasztaljuk. Az Európai Unió jelenleg is politikai célokra használja ezt az eszközt, és a javaslat alapján ez a gyakorlat folytatódna, ami Magyarország számára elfogadhatatlan" - hangsúlyozta.
A miniszter elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a bizottság egy közös nemzeti program alá kívánja vonni a közös agrárpolitikára, kohéziós politikára és más területekre szánt uniós alapokat. Úgy fogalmazott: "Ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy uniós hatáskörön kívül eső politikai elvárások teljesítéséhez kössék a források kifizetését." Bóka szerint az sem világos, hogy a javaslat alapján milyen arányban lenne felhasználható a forrás a mezőgazdasági, illetve a kohéziós célokra, ami súlyos belső feszültségeket telepítene át az uniós szintről a tagállamokra. Kifogásolta továbbá, hogy
"Ezt a megközelítést tévútnak tartjuk. Az Európai Uniónak prioritásként kellene kezelnie a stratégiai autonómia megteremtését az alapvető élelmiszer-ellátás területén. Különösen ellentmondásos, hogy míg az EU megnyitja piacát Ukrajna mezőgazdasági termékei előtt, addig az európai gazdák támogatása mind arányában, mind összegében csökken" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy
Az Európai Bizottság tervei szerint 2500 új pozíció létrehozását szorgalmazza az intézményi bürokrácia kiterjesztésére, miközben az uniós ügynökségekre szánt keret meghaladhatja a 20 milliárd eurót. "Ebből a keretből a Frontex több mint 10,5 milliárd eurót kapna - és ez az a Frontex, amely a véleményünk szerint nem tudott jelentős eredményeket felmutatni az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális migráció megakadályozása terén" - emelte ki a szakértő.
Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
