A támogatási források közel 40%-át a növénytermesztők részesítették előnyben, míg a kertészetek csupán ennek a tizedével gazdálkodtak.
Nagyjából kétharmados többséggel az Európai Unió, bő harmadnyival a magyar állam fizette a gazdák támogatásait a 2024-es évben. Az összes pénz csaknem 40 százalékát a növénytermesztők kapták, a kertészetek ennek a tizedét is alig. Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1256 milliárd forintot fizettek ki tavaly. A folyósított támogatási összeg 62 százaléka (779 milliárd) európai uniós forrásból származott - ez több, mint 2023-ban volt. A fennmaradó 38 százalékát (479 milliárd) hazai költségvetésből fizették ki.
A vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései, valamint a közvetlen támogatások bizonyultak a legjelentősebbnek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között, amelyek a teljes összeg 47%-át és 43%-át képviselték, összesen 586 és 545 milliárd forintot elérve - tájékoztatott az Agrárágazat. A nemzeti támogatások a kifizetések 7,8%-át tették ki, ami 98 milliárd forint kifizetését jelenti 2024 végéig. Emellett a piaci és egyéb támogatásokra összesen több mint 28 milliárd forintot folyósítottak. Az ágazatok közötti megoszlás is érdekes képet mutat: a szántóföldi növénytermesztők a támogatások 36,5%-át kapták, míg az állattenyésztők a támogatások bő 17%-át, a kertészetek pedig alig több mint 4%-át használták fel - áll a cikkben.
A 2024-es évben összesen több, mint 86 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a magyar mezőgazdasági termelőknek - derült ki a legfrissebb agrártámogatási adatokból, az AKI kiadványából. A vonatkozó források kétharmadát az állattartó gazdaságok kapták, de jelentős összeg áramlott a kertészeti és egyes szántóföldi ágazatokba is. A támogatási struktúra jól tükrözi, mely ágazatokat tekinti a Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelten támogatandónak a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság szempontjából.
A termeléshez kötött támogatások legnagyobb szelete - összesen 57,6 milliárd forint - az állattartáshoz kötődött. A legnagyobb részösszeget a tejhasznú szarvasmarhatartásra folyósították, ami önmagában 34,0 milliárd forintot jelentett. A második legnagyobb támogatási jogcím az anyatehéntartás volt, 12,6 milliárd forinttal. Ezek mellett az anyajuhtartás 9,2 milliárd, míg a hízottbika-tartás 1,8 milliárd forint támogatást kapott.
A növénytermesztés területén kiemelkedő támogatás érkezett a szálas és szemes fehérjetakarmány-növények termesztőihez, összesen 11,4 milliárd forint értékben. A támogatás mértéke attól függött, hogy a gazdálkodók szálas vagy szemes kultúrákat termesztettek, hiszen a támogatási arányok 46,2% és 53,8% között ingadoztak.
A kertészeti ágazat sem úszta meg a támogatásoktól való részesedést: a gyümölcstermesztők, beleértve az extenzív és intenzív ültetvényeket is, összesen 5,4 milliárd forintnyi segítséget igényeltek és kaptak. Az ipari zöldségek termesztői 7,5 milliárd forint támogatásban részesültek, míg az egyéb zöldségnövények termelői 2,2 milliárd forintot nyertek el.
A cukorrépa-termesztők számára 3,1 milliárd forintos támogatást biztosítottak, amely figyelembe véve a kultúra jelentős, de csökkenő termőterületét, még mindig jelentős mértékű segítséget nyújt - olvasható a cikkben. A rizstermesztés, amely hazánkban csak egy szűkebb kör számára fontos, 2024-re 773 millió forint támogatást kapott. Az ipari olajnövények, mint például a repce és a napraforgó termesztése 318,8 millió forintot részesült, amely arányaiban kisebb összeg, de így is hozzájárul a fenntartható termesztés elősegítéséhez - tájékoztatták a közvéleményt.
A 2024-es támogatási rendszer alapján világosan látható a kormány és az EU szándéka, hogy előnyben részesítse a tej- és húshasznú állattenyésztést, valamint ösztönözze a fehérjetakarmány-növények hazai termesztését. A kertészeti ágazatok is számíthatnak kedvező forrásokra, különösen a zöldségek és gyümölcsök terén. A cél az, hogy a termeléshez kapcsolódó támogatások ne csupán a mennyiséget, hanem a minőséget, a fenntarthatóságot és a piaci versenyképességet is elősegítsék - áll a közleményben.
