Az MTA korábbi elnöke hevesen bírálta a gimnáziumi felvételi szigorítását.

**3 Hasznos Tipp az Életmódváltáshoz, Ha Nem Tudod, Hol Kezdj** 1. **Kis lépésekben gondolkodj!** Ne próbálj meg mindent egyszerre megváltoztatni. Kezdd egyszerű változtatásokkal, például napi 10 perc séta beiktatásával vagy több zöldség fogyasztásával. Ezek a kis lépések könnyebbé teszik az átállást, és idővel nagyobb változásokhoz vezethetnek. 2. **Tűzz ki reális célokat!** Fontos, hogy a céljaid elérhetők és mérhetők legyenek. Például, ahelyett, hogy azt mondanád, „szeretnék egészségesebben élni”, tűzz ki konkrét célokat, mint például „hetente háromszor edzek 30 percet” vagy „napi 2 liter vizet iszom”. 3. **Kérj támogatást!** Ne félj segítséget kérni a barátaidtól, családtagjaidtól vagy akár szakemberektől. Egy támogató közösség vagy edző segíthet motiválni, és megoszthatja veled tapasztalatait, ami megkönnyíti az átállást. Ezek a tippek segíthetnek abban, hogy magabiztosan kezdj neki az életmódváltásnak, és élvezd az új, egészségesebb életstílust!

Pálinkás szerint ez a rendszer szegregációhoz vezet, hiszen a szegényebb és alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekei számára szinte lehetetlenné válik a gimnáziumi felvétel.

"A jelenlegi oktatási rendszer rendkívül kegyetlen és hiányos. Az állam szigorúan szabályozza a gimnáziumokba felvehető diákok számát, azonban nem létszámkorlátot határoz meg, hanem a tankerületek 'ajánlásokat' fogalmaznak meg. Ezek az ajánlások azt diktálják, hogy a gimnáziumok csak egy előre meghatározott, országosan egységes felvételi pontszám felett fogadhatnak el diákokat. Sok gimnázium kötelezővé tette a tankerületek által megfogalmazott ajánlásokat, ami tovább nehezíti a helyzetet" - osztotta meg véleményét Facebookon.

Kiemelte, hogy: "Ez borzalmasan megkülönböztetéshez, szegregációhoz vezet. Szegény és alacsony iskolázottságú szülők gyermekei nemhogy egyetemre, de már gimnáziumba sem kerülhetnek be." Szerinte így ezek előtt a diákok előtt csak a közmunkás, betanított munkás, esetleg szakmunkás életpálya állhat csupán, nincs esélyük a kitörésre, tehetségük kamatoztatására.

Mielőtt belevágnék a magyarázatba arról, hogy miért is lehetne érdemes gimnáziumba felvenni az „írástudatlanokat”, szeretném, ha figyelembe vennék, hogy az általános iskolák színvonala széles spektrumot ölel fel. Még a legjobb intézmények sem mindig készítik fel a diákokat a felvételik kihívásaira.

Ezt a feladatot úgynevezett "külön-tanárok" látják el, akik a tehetősebb családok gyermekei számára nyújtanak támogatást. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szegényebb háttérrel rendelkező, alacsonyabb iskolázottságú szülőknek is lehetnek rendkívüli tehetségű gyermekeik. Ezek a fiatalok nemcsak saját jövőjükért, hanem közösségünk fejlődéséért is sokat tehetnek – tette hozzá.

"Az iskola feladata nem megkülönböztetés, hanem a lehetőségekhez juttatás, nem az "osztályozás", hanem a tehetségek kibontakoztatása. Térjünk már észhez! Mi lesz így ebből az országból?" - fejezte be posztját Pálinkás József.

Ahogy már korábban említettük, az utóbbi időszakban számos gimnázium döntött úgy, hogy a tankerületi központok által meghatározott minimumpontszámot kötelező belépési küszöbként alkalmazza a központi írásbeli felvételin. Ez a döntés komoly kihívások elé állíthatja a diákokat, még akkor is, ha egyébként kiemelkedő tanulmányi teljesítménnyel bírnak. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint ez a megközelítés torzítja a felvételi folyamatot, mivel nem minden iskola alkalmazza egységesen ezt a minimumpontrendszert.

A tankerületi központok tavaly decemberben javasolták a középiskoláknak, hogy a felvételi folyamat során kizárólag azokat a diákokat vegyék fel, akik megfelelnek egy előre meghatározott pontszámnak a központi írásbeli felvételin. A négy évfolyamos képzésekhez 50 pont, a nyelvi előkészítő osztályokhoz 60 pont, míg a hat és nyolc évfolyamos képzésekhez 70 pont elérése szükséges.