Az Európai Unió nemsokára figyelmeztetni fogja Magyarországot és Szlovákiát arra, hogy tartózkodjanak az Oroszországgal folytatott üzleti kapcsolatoktól.

Az EU harcra készül, és hamarosan felszólítja Magyarországot és Szlovákiát, hogy ha tetszik, ha nem, ne üzleteljen tovább az energiahordozók területén Oroszországgal. Az unió azt akarja, hogy ezek az országok hagyjanak fel az Moszkva ukrajnai háborújának finanszírozásával. Ugyanakkor a megvalósítási terv még zavaros - mutatott rá a Politico amerikai portál európai kiadásában.

Egyelőre még csak udvarias felszólítások vannak. Ám az EU végrehajtó testületének kedden közzétett terve megvalósulása esetén 2027-re hatékonyan véget vetne Moszkva jövedelmező európai gázszállításainak, és megkövetelné, hogy a gázcégek mondják fel a szerződéseiket. Ez pedig leszámolást jelent Brüsszel és aközött a néhány vezető között, akik még mindig ragaszkodnak az orosz gázhoz. Miközben azonban az uniós vezetők keményen beszélnek, a keddi bejelentés után nyomban kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire praktikus az elképzelés, és hogy vajon a tagállamok végre fogják-e hajtani - írja a Politico.

A javaslat közvetlenül a figyelem középpontjába állítja Magyarországot és Szlovákiát, amelyek a háború alatt is folytatták az orosz gázimportot, és ezzel együtt gátolták az Oroszország ellen irányuló energia-szankciók bevezetését, valamint Ukrajna támogatásának előmozdítását.

Dan Jørgensen, az energiaügyi biztos, kiemelte, hogy a javaslat elfogadása nem igényli a teljes egyetértést, ami lehetővé teszi az EU számára, hogy figyelmen kívül hagyja Magyarország és Szlovákia kifogásait. "Az unió működésének része, hogy ha szükséges, a többség döntése érvényesül" – mondta. Hozzátette, hogy amennyiben egyes országok nem tartják be a döntéseket, az unió rendelkezik azokat kezelő eljárásokkal.

Az erőteljes üzenet meglepett sok diplomatát, akik egyébként úgy vélekedetek, hogy még számos kérdés vár válaszra. Egyikük kijelentette: "Brüsszel végre egyértelmű üzenetet küldött, bár még biztosítékokat kell adnia arra, hogy a terv jogilag valóban kivitelezhető".

Az Európai Unió három éve lehetőséget biztosít néhány tagállam számára, így Magyarország és Szlovákia is élhet a kivételekkel, hogy támogassák a szankciókat. Azonban a két ország vezetése ezt a helyzetet arra használja, hogy továbbra is orosz gázt importáljanak, miközben tranzitdíjakból és a nyílt piacon való értékesítésből profitálnak.

Egy szakértő kifejtette a portálnak: ezek az országok most szembesülhetnek Moszkva háborújának valós költségeivel. Egy további szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország kompenzációt követelhet.

Jørgensen kijelentette: az EU Bizottsága kész segíteni az érintett országokat a leválásban, de a belső értékelések szerint a tömbben nem kell áremelkedésre számítani.

Azonban felmerül a kérdés, hogyan is működne a brüsszeli terv a gyakorlatban. Kinek fogják a tagállamok benyújtani az adatokat? Ki fogja ellenőrizni a végrehajtást? Milyenek lesznek a kiszabott büntetések? Megbízhatunk-e az oroszbarát kormányok ígéreteiben, amikor a gázbeszerzés forrásairól van szó? - tette fel a kérdéseket egy szakértő a gázpiac területén.

Brüsszel azzal érvel, hogy a javaslatok szilárd jogi talajon állnak. "Pontosan tudjuk, mit akarunk, és hogy hogyan tudjuk ezt szilárd jogi alapon, biztonságos módon elérni, elkerülve a peres és gazdasági kockázatokat a piaci szereplők számára" - mondta egy neve mellőzését kérő tisztségviselő.

A problémák azonban bonyolultabbá válnak, amint biztonsági kérdések vetődnek fel, hiszen egy ország állíthatja, hogy energiabiztonsági okokból nem tudja végrehajtani a törvényt. "Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária remek terveket dolgoz majd ki, végül azonban a politikusok ragaszkodni fognak hozzá, hogy ellátási szempontból túl kockázatos a terv, és ignorálni fogják azt, közben pedig Moszkva milliárdokat keres" - idézett a portál egy szakértőt.