Az Erdélyi Magyar Szövetség a második fordulóban egy jelölt mögé állva fejezi ki támogatását.

Az EMSZ országos elnöksége úgy értékelte, hogy a romániai megismételt elnökválasztás vasárnap tartott első fordulójában az ország polgárai "világos és egyértelmű üzenetet küldtek: elég volt a múlt embereiből - változásra van szükség!" "A jelenlegi - PSD-PNL-RMDSZ által alkotott kormánykoalíció - történelmi vereséget szenvedett.

Közös jelöltjük - Crin Antonescu - csupán a szavazatok 20 százalékát szerezte meg" - írták. Az ellenzéki erdélyi magyar párt szerint ez annak a bizonyítéka, hogy a polgárok 80 százaléka szerint "véget kell vetni annak a három és fél évtizedes rendszernek, amely a politikai kiváltságokra, a korrupcióra és az alkalmatlanságra épül".

"Amíg a román választók több mint 80%-a az ellenzéki jelöltekre adta voksát, a magyar közösség a távolmaradásával fejezte ki tiltakozását" - hangsúlyozta az EMSZ, utalva a tömbmagyar megyékben tapasztalható alacsonyabb részvételi arányra. A szervezet rámutatott arra is, hogy "a hihetetlen mennyiségű közpénzből finanszírozott kampány ellenére" a magyar szavazók körülbelül egyharmada nem támogatta a kormánypártok jelöltjeit.

Az EMSZ ezzel szemben "figyelemre méltónak" találta, hogy a választások második körébe bejutott Nicusor Dan "számos ezer magyar szavazó támogatását élvezi". Ugyanakkor "figyelmeztető jelnek" tekinti, hogy

"a magyar szavazók közel 10 százaléka George Simionra adta voksát - egy olyan politikusra, aki nyíltan magyar- és rendszerellenes".

A párt emlékeztetett, hogy már az első forduló előtt Nicusor Dan támogatására szólított, aki "az egyetlen nyugati, demokratikus elköteleződésű, a helyi közösségeket és az önkormányzatiságot tisztelő jelölt". "Az elnökválasztás második fordulójában arról döntünk, hogy egy olyan jövő mellett tesszük le a voksunkat, amely munkára, teljesítményre és közigazgatási tapasztalatra épül, vagy engedjük az üres, teljesíthetetlen ígéreteknek, a politikai hőzöngésnek, valamint a szélsőséges nacionalizmusnak az elharapózását. Arra kérjük közösségünk tagjait, hogy az előttünk álló két hétben mindent tegyünk meg Nicusor Dan győzelme érdekében!" - zárta közleményét az EMSZ.

A romániai elnökválasztás második fordulóját május 18-án rendezik meg, így a választók újra kifejezhetik véleményüket a vezetés jövőjéről.

A román választási színtéren figyelemre méltó események zajlanak, hiszen George Simion, a kormány által szélsőségesnek bélyegzett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, valamint Nicusor Dan, aki a "becsületes Románia" jelmondattal kampányol Bukarestben, bejutottak a román elnökválasztás második fordulójába. Ezt a választási hatóság (AEP) hétfőn közzétett végleges eredményei erősítik meg, jelezve, hogy a politikai táj alakulása izgalmas fordulatokat hoz a közeljövőben.

Az AEP hivatalos weboldalán közzétett információk alapján George Simion 3 millió 863 ezer szavazattal - az érvényes szavazatok 40,96 százalékát megszerezve - az élen végzett. Érdekesség, hogy a diaszpórában élő románok közül több mint félmillióan voksoltak rá, akik körében a támogatottsága elérte a 61 százalékot.

Nicusor Dan 1 millió 980 ezer szavazattal, az érvényes voksok 20,99%-ának megszerzésével a második helyen végzett, így bejutott az elnökválasztás második fordulójába. A bukaresti főpolgármester a külföldi szavazatok 25%-át is sikerült megszereznie, és összességében 86 ezer szavazattal előzte meg a kormánykoalíció harmadik helyezett jelöltjét, Crin Antonescut, aki 1 millió 893 ezer voksot - az érvényes szavazatok 20,07%-át - gyűjtött össze.

A második helyért folytatott küzdelemben a diaszpórának volt döntő szava: külföldön Nicusor Dan 180 ezer szavazattal kapott többet, mint Crin Antonescu.

A román sajtó által a választási kampány idején összegyűjtött életrajzi információk alapján George Simion, aki 38 esztendős, a dél-moldvai Focsaniban látta meg a napvilágot. A Bukaresti Egyetemen 2008-ban fejezte be tanulmányait, majd két évvel később a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetemen mesteri diplomát szerzett, kutatásának fókuszában a kommunizmus bűneivel foglalkozott.

Közéleti szereplését a román labdarúgó-válogatott szurkolótáborának "kemény magjában" kezdte, a román labdarúgócsapatok ultráit a nemzeti válogatott zászlaja alatt egyesítő szurkolói közösségek - az Egységesen a trikolór alatt, a Honor et Patria - létrehozásában is szerepet vállalt. Az általa vezetett ultrák idegengyűlölő skandálása több zártkapus meccsbe és pénzbírságba került a román válogatottnak. Neki tulajdonítják a lelátókon gyakran skandált "Besszarábia, az Románia!" rigmust, amelyet országszerte graffitik százai hirdetnek Romániában. 2011-ben megalapította a - Moldova és Románia egyesülését követelő - Actiunea 2012, majd 2017-ben a Szövetség a Centenáriumért nevű szervezetet.

Revizionista eszmék hirdetése és tüntetések szervezése miatt Moldova és Ukrajna is kitiltotta.

2019. december 1-jén megalapította a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), amely a következő évi választások során a szavazatok 9%-át megszerezve sikeresen bejutott a parlamentbe. 2022 márciusától ő tölti be az AUR elnöki tisztségét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői "megélhetési provokátornak" nevezték, amiért az úzvölgyi katonatemető körüli vitákban jelentős szerepet játszott. A G4Media hírportál információi szerint ő volt az, aki 2019. június 6-án, társai kíséretében, kitépte a temető székelykapuját, ezzel utat nyitva a román nacionalisták számára a sírkert erőszakos elfoglalásához, amit a helybéliek élőlánccal próbáltak megakadályozni.

Ellenfele, az 55 éves Nicusor Dan, 1969. december 20-án látta meg a napvilágot Fogarason. Tanulmányait a párizsi Sorbonne-on végezte, ahol matematikából doktorált. Politikai pályafutását a román főváros épített öröksége védelméért folytatott harcával kezdte, amelynek részeként illegális építkezések leállítására irányuló jogi lépéseket tett.

A 2015-ben megalakított Mentsétek meg Bukarestet (USB) városvédő mozgalom jelöltjeként a 2016-os bukaresti főpolgármester-választáson a szavazatok 30 százalékát szerezte meg, ami elmaradt a szociáldemokrata Gabriela Fireával szembeni győzelemtől. Azonban 2020-ban, több jobboldali párt támogatásával függetlenként sikerült elnyernie a főpolgármesteri posztot Bukarestben. Ezt a tisztséget 2024-ben ismételten megerősítették, így folytathatja városvezetői munkáját.

A Nicușor Dan által alapított városvédő mozgalomból született meg a rendszerkritikus Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), amely 2016-ban váratlanul bejutott a bukaresti parlamentbe, mint a választások egyik meglepetése. Azonban az alapító elnök 2017-ben távozott a pártból, mivel - mint a konzervatív irányvonalat képviselő tag - nem értett egyet azzal, hogy az egyébként liberális és környezetvédelmi értékeket hirdető USR hivatalosan is ellenálljon a melegházasság alkotmányos betiltását célzó polgári kezdeményezésnek.

Mindkét jelölt élesen bírálja és rendszerszintű korrupcióval vádolja a Romániát felváltva vezető, szerintük csak önös érdekeiket követő, hagyományos pártokat, kiváltképp a Szociáldemokrata Pártot (PSD).

George Simion olyan országvezetést ígér választóinak, amely mély tisztelettel fordul a románok felé. Az általa hangoztatott üzenet, miszerint a választási eredmények a román nép "öntudatra ébredésének" köszönhetők, a novemberi, jelöltségtől eltiltott Calin Georgescuhoz hasonlóan a nemzeti méltóság és szabadság helyreállítását hangsúlyozza. Simion, aki a novemberi elnökválasztás első körében csupán a leadott szavazatok 14 százalékát szerezte meg, a megismételt választáson Georgescu politikai örököseként lépett színre. Az ő képviselete alatt álló "szuverenista mozgalom" a washingtoni kormányzat új irányvonalával szemben Ukrajna támogatását ellenzi, és ő az egyetlen, aki még versenyben maradt e politikai diskurzusban.

Nicusor Dan elkötelezetten áll Románia európai uniós jövője mellett, hangsúlyozva a törvénytisztelet fontosságát, amely minden társadalmi réteg részéről elvárt. A kiváltságok eltörlésére irányuló törekvései mellett a "dolgos és becsületes Románia" vízióját hirdeti. Véleménye szerint a második választási fordulóban a választóknak nem csupán személyekről kell döntenie, hanem a nemzet jövőjéről is: arról, hogy Románia stabil és demokratikus államként, Európa elismerésének örvendve folytatja-e útját, vagy a populizmus, a magányosodás és a jogállamiság megkérdőjelezése felé halad.