Felfedezték az univerzum legnagyobb és leglenyűgözőbb építményét!

A csillagászok felfedeztek egy lenyűgöző méretekkel bíró struktúrát, amely a világegyetem eddig ismert legnagyobb képződménye lehet. Ezt a titokzatos alakzatot Quipu néven ismerték el, és hosszúkás szálakkal összekapcsolt galaxishalmazokból áll. A Quipu hatalmas kiterjedése körülbelül 1,3 milliárd fényév, ami szinte felfoghatatlan távolság. Nevét az inkák által használt csomós zsinórírásrendszerről kapta, amelyet adatgyűjtésre és nyilvántartásra alkalmaztak, így utalva az összekapcsolt struktúrák bonyolult rendszerére.

A Quipu egy lenyűgöző, központi filamentumból álló struktúra, amely több mellékággal bővül. Hossza meghaladja a Tejútrendszer méretének 13 000-szeresét, ezzel valószínűleg az univerzumban eddig felfedezett leghosszabb képződmény, felülmúlva olyan korábbi csúcsokat, mint a Laniākea-szuperhalmaz. A legfrissebb kutatások alapján a Quipu tömege körülbelül 200 kvadrillió naptömeget tesz ki, amely egyedülállóan nagy anyagkoncentrációt tükröz.

A felfedezést bemutató tanulmány január 31-én jelent meg az ArXiv preprint platformon, és már a neves Astronomy and Astrophysics szakfolyóirat is jóváhagyta annak publikálását – tudósít a LiveScience.

"A Quipu egy lenyűgöző és különleges szerkezet, amely az égbolt térképein olyan észlelési módszerek nélkül is könnyen felismerhető, hogy azok bárki számára érthetővé válnak" - állapították meg a kutatók.

A kutatás egy átfogóbb tudományos projekt részeként valósul meg, amely a világegyetem anyagának eloszlását különböző hullámhosszú fény segítségével vizsgálja. A tudósok a 0,3 és 0,6 közötti vöröseltolódású égitestekre összpontosítanak, amelyek körülbelül 425 és 815 millió fényév távolságra helyezkednek el tőlünk. Érdekes módon, a vöröseltolódás mértéke közvetlen kapcsolatban áll az objektum távolságával: minél nagyobb a vöröseltolódás, annál messzebb található az adott égitest a Földtől.

A Quipu mellett a kutatás során további négy hatalmas szerkezetet is azonosítottak:

Ezek az öt monumentális struktúra együttvéve az összes felfedezett galaxishalmaz 45%-át, a világegyetem galaxisainak 30%-át, valamint az univerzumban található anyag 25%-át rejti magában, mindezek mellett pedig az ismert univerzum teljes térfogatának 13%-át foglalja el.

Ezek a hatalmas kozmikus struktúrák aktívan alakítják a világegyetem dinamikáját. A kutatók felfedték, hogy ezek a képződmények kihatással vannak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásra (CMB), amely az ősrobbanás nyomait őrzi. A gigantikus gravitációs mezők, amelyeket ezek a struktúrák generálnak, felelősek a gravitációs lencsehatásért, amely torzítja a távoli galaxisok fényét, ezzel lenyűgöző látványt alakítva ki az éjszakai égbolton. Ezen túlmenően, ezek a hatalmas objektumok hozzájárulhatnak a világegyetem tágulási sebességének meghatározásához is, amelyet a Hubble-állandó segítségével számítanak ki. A galaxisok sűrűsödése az ilyen területeken lokális anomáliákat idézhet elő a tágulási adatokban, ami új fényt vethet az univerzum növekedésének üteméről folytatott tudományos diskurzusokra.

Bár a Quipu és ahhoz hasonló szerkezetek elképzelhetetlen méretűek, nem állnak meg az időben, és nem maradnak örökké egyben. Az univerzum folyamatosan tágul, és ennek következtében ezek a monumentális formációk idővel szétesnek, kisebb, gravitációsan összekapcsolódó részekre bomlanak. Jelenlegi állapotukban azonban kulcsszerepet játszanak a világegyetem nagyléptékű struktúráinak kialakításában, formálva a kozmikus tájat, amelyben élünk.

"A jövőben ezek a struktúrák fokozatosan apróbb részekre fognak bomlani" - magyarázták a kutatók.

Jelen pillanatban viszont önálló fizikai formációkként működnek, egyedi jellemzőkkel bírnak, ezért további kutatásokra van szükségük.