Altman víziója a ChatGPT-ről, amely képes az életünk szinte minden aspektusát befolyásolni, egy izgalmas és provokatív gondolatkísérlet. Ez a mesterséges intelligencia nem csupán egy egyszerű segédeszköz, hanem egy olyan társ, amely képes mélyebb interakc

Az ilyen technológiai újítások elterjedése súlyos etikai dilemmákat és társadalmi kockázatokat hoz magával.

A technológiai vállalatok lényege, hogy az emberek mindennapjait egyszerűbbé, kényelmesebbé és hatékonyabbá tegyék. De a technológia nem csupán javítja a meglévő igényeket; képes újakat is teremteni, melyek nélkül talán sosem kellett volna élnünk. Így a végén sok esetben olyan vágyakra költjük a pénzünket, amelyek nélkül boldogan megélnénk. Ezért gyakran felmerül a digitális detoxikálás szükségessége. Az OpenAI azonban egyre inkább a technológiai innovációk irányába halad, és ez a fejlődés olyan hatalmas úttá szélesedik, amely már szinte teljesen lefedi az életünket.

Ha leállunk a képes beszéd használatával, nyilvánvalóvá válik, hogy a nagy technológiai óriások mindegyike legalább egy alapvető technológiai megoldást működtet. A Google például a webes kereséseket és az e-mailezést segíti elő, míg a Meta a kapcsolattartást és a kommunikációt támogatja. A Microsoft pedig a hatékony munkavégzést segíti elő, és ez még csak néhány példa az életünk apró, de lényeges szeleteire. Persze, ezek a vállalatok igyekeznek minél nagyobb részesedést megszerezni az életünkben. Nem véletlen, hogy a Meta belefogott a metaverzumba, amely egy teljesen új virtuális élettérként jelentkezett volna a felhasználók számára. Az OpenAI azonban tanult Zuckerberg kudarcából, és nem kisebb célokat tűzött ki, hanem még grandiózusabb tervekkel készül. Ők nem csupán a virtuális életünkre, vagy annak egyes elemeire áhítoznak, hanem az egész létezésünkre, mindent magukban foglalva.

Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, a Sequoia kockázati tőkebefektető által rendezett AI-konferencián a hónap elején arról beszélt, hogy álma egy olyan ChatGPT létrehozása, amely képes megjegyezni a felhasználók teljes életútját. Ezen adatok birtokában a rendszer személyre szabott élményeket tudna nyújtani. Altman a "plátói ideálról" beszélt, ahol egy fejlett AI-modell alaposan ismeri a felhasználó életét, és ennek alapján alakítja az interakciókat, hogy a lehető legrelevánsabb és hasznosabb eredményeket nyújtsa - számol be róla az OfficeChai.

"Úgy értem, bizonyos értelemben azt hiszem, ez a plátói ideális állapot egy nagyon apró következtető modell, trillió token kontextussal, amelybe az egész életet beletesszük" - mondta. Azaz olyan rendszert képzel el, ahol a modell soha nem tanítja újra a súlyokat, soha nem szabható testre, de ez a dolog képes az adott ember egész kontextusán keresztül érvelni, és ezt hatékonyan teszi.

Mielőtt továbbhaladnánk, fontos, hogy emlékezzünk: a plátói ideális állam képében a társadalmi hierarchia csúcsán a legbölcsebb elmékkel találkozunk, akik az uralkodó rendet, az oktatók vagy filozófusok közösségét képviselik. E fölött áll az őrök rendje, akik felelősek az állam védelméről, legyen az külső vagy belső fenyegetés. Alatta pedig a polgárok, akik a földművesek rendjében dolgoznak, hogy biztosítsák a társadalom létfenntartását. Bár nem teljesen világos, de sejtethető, hogy ebben a felosztásban a ChatGPT, valamint Altman és társai betöltenék a filozófusok rendjét.

Ennek a víziónak (most tekintsünk el a bennünk ébredő szimpátia vagy felhorgadó antipátia érzésétől) a terjedelme elképesztően hatalmas. Altman részletesebben kifejtette, hogy minden beszélgetés, amit valaha is folytatott az életében, minden könyv, aminek valaha is a végére ért, minden e-mail, amit valaha is olvasott, minden dolog, amit valaha is megnézett, benne van, plusz összekapcsolja az összes adatát más forrásokból. Továbbá úgy képzeli el, hogy az életünk folyamatosan hozzáadódik a kontextushoz, és a cégünk ugyanezt teszi az összes adatával - számolt be a TechCrunch.

Altman elismerte, hogy ezt jelenleg nem lehet megvalósítani. "Ma még nem juthatunk el odáig" - jelentette ki. De hangsúlyozta, hogy szerinte minden más csak kompromisszumot jelent szemben ezzel a plátói ideállal, és reméli, hogy így fogjuk megvalósítani a testreszabást.

Egy ilyen rendszer következményei valóban nehezen átláthatók. Képzeljünk el egy olyan ChatGPT-t, amely nem csupán a preferenciáinkat ismeri, hanem a múltbeli tapasztalatainkat, kapcsolatainkat, sőt még a gondolatainkat is mélyrehatóan megérti. A személyre szabott támogatás, a kreatív együttműködés, és az érzelmi támogatás lehetőségei szinte végtelenek lennének. Az OpenAI már elindította az első lépéseket egy ilyen rendszer irányába azzal, hogy bevezette a memóriafunkciót, amely lehetővé teszi a ChatGPT számára, hogy emlékezzen a korábbi beszélgetésekre és interakciókra.

Ahhoz, hogy az Altman által megálmodott rendszer teljes pompájában megvalósulhasson, még rengeteg áttörésre van szükség. Jelenleg nincsenek olyan modellek, amelyek képesek lennének egy trillió tokent kezelni a kontextusablakukban. Azonban, ha az elkövetkező években a kontextusablakok folyamatosan bővülnek, és megjelennek olyan mechanizmusok, amelyek képesek összegyűjteni és tárolni a felhasználói adatokat az emberek életének során, akkor egy ilyen rendszer valóban életre kelhet. Ez pedig akár a boldogság sztrádájának kapuját is megnyithatja, de ismerve az emberi természetet és a történelem tanulságait, sokkal valószínűbb, hogy inkább a totális elnyomás irányába terel minket — gondoljunk csak a Matrixra. Az AI szakértők szerint a gépek nemsokára okosabbak lesznek nálunk, ami új kihívások elé állítja az emberiséget.

Elméletileg egy ilyen modell, amely a Nagy Testvér lehetőségeit messze túlszárnyalja, képes lenne minden apró részletet tudni a felhasználóról. Az OfficeChai szerint ez a rendszer egyedülálló betekintést és személyre szabott tanácsadást tudna nyújtani, amelyhez hasonlót eddig még nem tapasztaltunk. Az élettapasztalatok hatalmas tárházának létrejötte viszont komoly hátrányokat is hordozhat, hiszen ha ezek az adatok nem vihetők át egy másik mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalathoz, a felhasználók valószínűleg annyira függenének ettől a rendszertől, hogy nehezen tudnák elképzelni az életüket nélküle. Ez egy ambiciózus cél, de úgy tűnik, az OpenAI ezt szemelte ki, mivel szeretné kihasználni a mesterséges intelligencia terén szerzett korai előnyét – állítja a portál.