A repülőrajtot technikai okok miatt sajnos el kellett halasztanunk!

"Elindult a repülőraj!" - jelentette be a miniszterelnök január 22-én közzétett Facebook-bejegyzésében, majd videóüzenetében kifejtette, miért érdemes magyar embernek lenni, és mit kínál a kormány az állampolgároknak. Megemlítette, hogy 2025 egy igazán különleges évnek ígérkezik, és nagy meglepetésekre számíthatunk, amint megérkeznek az első negyedéves gazdasági adatok. Nos, valóban érkeztek! De nem éppen úgy, ahogyan azt a miniszterelnök remélte, hiszen a várt lendületes növekedés helyett a statisztikai hivatal adatai 0,4 százalékos visszaesést jeleznek.

Ha komolyan vesszük Orbán Viktor szavait - és nem a mögötte lévő óhajra összpontosítunk -, akkor azt mondhatjuk, ha nem is talált a céltábla közepébe a kormányfő, azért égbekiáltó hibát nem vétett. Hiszen a repülőrajt a magyar nyelv értelmező szótára szerint azt jelenti, "a versenyzők a rajtvonal előtt, meghatározott távolságból indulnak el, s a rajtvonalon való áthaladás (és az időmérés megkezdésének) pillanatában már teljes lendületben vannak." Ha megnézzük a tavalyi utolsó negyedév adatait, azt látjuk, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, vagyis gyakorlatilag stagnált. Ehhez képest a közel fél százalékos visszaesés nem is nagyon rossz becslés.

Ha komolyra fordítjuk a szót, a gazdaságunk jelenlegi helyzetét tekintve nem sok okunk van a büszkeségre, ahogyan az elmúlt három év tapasztalatai is mutatják. Nem csupán azért, mert az Európai Unióban egyedüliként nálunk csökkent a gazdasági teljesítmény az utolsó negyedévben, hiszen egy-egy rövid időszak eredményeit sokszor befolyásolhatják külső, kedvezőtlen tényezők. Sokkal inkább aggasztó, hogy a kormány gazdaságpolitikai előrejelzései rendre eltérnek a valóságos adatoktól. Az eredmény pedig: a magyar gazdaság stagnálása az elmúlt két év átlagában. 2022-ben a várt 5,2 százalékos növekedés helyett csupán 4,3 százalékkal bővült a gazdaság, míg 2023-ban a tervezett 4,1 százalékos növekedés helyett 0,9 százalékos visszaesést tapasztaltunk. Tavaly pedig a várakozásokkal ellentétben, amikor 4 százalékos növekedést prognosztizáltak, alig fél százalékkal gyarapodott a GDP. A miniszterelnök által beharangozott csodás év kilátásait már akkor is kérdőjelezhette a közvélemény, amikor néhány nappal a sokkoló első negyedéves adatok nyilvánosságra hozatala előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter drasztikusan, 2,5 százalékra csökkentette a költségvetésben szereplő 3,4 százalékos növekedési várakozásokat. Az elemzők már korábban is csak másfél-két százalékos növekedéssel számoltak, és mostanra már a másfél százalékot is a csodák kategóriájába sorolják.

A jelek azt mutatják, hogy Orbán Viktor gazdasági álmai egyre inkább távolodnak a valóságtól. Hiába beszélt lelkesen Donald Trump megválasztása után a gyors békéről és a "békeköltségvetés" létrejöttéről, amely Brüsszel akadályozása ellenére is fellendítené a gazdaságot, ezek az elképzelések eddig nem valósultak meg. Az utóbbi napok hírei alapján úgy tűnik, hogy Trump, miután megkötötte az ukránokkal a nyersanyag-kitermelésre vonatkozó megállapodást, már nem fektet különösebb energiát a felek közötti tárgyalások felgyorsításába, mondván, más prioritásai is vannak. Sőt, egy 50 millió dolláros sürgősségi amerikai fegyverszállítmányról is megállapodtak, ami azt jelzi, hogy a béke egyre inkább elérhetetlennek tűnik.

Az Orbán Viktor által hangoztatott "békeköltségvetés" koncepciója már önmagában is kérdéses, hiszen a magyar gazdaság aktuális problémái nem csupán az Ukrajnában zajló háború következményei, hanem elsősorban a hibás gazdaságpolitikai döntések következményei. Az átláthatatlan és kiszámíthatatlan trumpi gazdaságpolitika pedig egyáltalán nem kedvez Magyarország érdekeinek. A hazai ipar, amely az autó- és akkumulátorgyártásra összpontosít, súlyos csapásokat szenvedhet el az Európai Unió által kivetett esetleges vámtételek miatt, amelyeknek mértéke még bizonytalan. Az emlegetett amerikai megállapodás is egyelőre csak ígéretek szintjén létezik, Orbán Viktor nyilatkozatai szerint pedig akár fél év is eltelhet, mire valós eredményekre számíthatunk. A magyar-amerikai kapcsolatok feszültségét jól mutatja, hogy a kínai kapcsolatokat korlátozni kívánó amerikai üzenetre Nagy Márton, a magyar gazdaságfejlesztési miniszter, azt válaszolta, hogy Magyarország nem szándékozik csökkenteni gazdasági kapcsolatait Kínával, mivel az amerikai befektetőkben nem lát olyan potenciált, mint a kínaiakban. Ezt a kijelentést figyelembe kell venni, hiszen Trump egyik fő célja a kínai terjeszkedés megfékezése. Továbbá, aggasztó jel, hogy Putyin még a harminc napos tűzszünetet sem hajlandó elfogadni, miközben a republikánus párt oroszellenes szárnya egyre aktívabbá válik, és 500 százalékos vámmal fenyegeti azokat az országokat, amelyek orosz olajat vásárolnak. Ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára, és tovább fokozza a bizonytalanságot a gazdasági jövőnket illetően.

A 2019 után egyre komolyabb gondokkal küszködő magyar gazdaság nehézségeit a 2022-es választási osztogatás következményei súlyosbították, amelyet a hétköznapi ember elsősorban az Európa-bajnok inflációban tapasztalt meg. A gazdasági szakemberek pedig azt látják, hogy a rendre elfutó költségvetési hiány, az alapvetően hibás gazdasági szerkezet változatlansága, a tartósan alacsony versenyképesség, a magasban ragadó infláció semmi jót nem jelent a jövőre nézve.

Félő, hogy a kormány a családtámogatások növelése és az édesanyáknak ígért adómentesség mellett további, a gazdaságot élénkítő intézkedéseket is tervez a választási célok érdekében, ami hosszú távon rontja a gazdaság kilátásait. Kérdéses, hogy az új jegybanki vezetés mennyire hajlandó engedni a várható kormányzati nyomásnak, és csökkenti-e a kamatszintet a gazdasági növekedés serkentése érdekében. Ha igen, akkor a forint gyengülésnek indulhat, mivel a befektetők számára a magasabb kockázat csak addig vonzó, amíg a kamatszint jelentősen magasabb a környező országokénál. A helyzetet súlyosbítja, hogy a befektetők és hitelminősítők egyre inkább ráébrednek: a régóta várt uniós támogatások a közeljövőben nem érkeznek meg, így a magyar kormány és gazdaság nem támaszkodhat erre a forrásra.

A bajokat a Költségvetési Tanács is érzi, amely vasárnap este hozta nyilvánosságra a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról kialakított véleményét. Eszerint az első negyedévi kedvezőtlen adat, illetve a világkereskedelmi feszültségek kockázatokat jelentenek a költségvetésben az idei évre tervezett 2,5, és a jövő évi 4,1 százalékos növekedésre nézve. Ugyanezt idézhetik elő a magyar exportot veszélyeztető tartósan magasban maradó amerikai vámok. Mindezek pedig visszafoghatják a beruházásokat akár jövőre is. Ugyanakkor tény, hogy a kormány intézkedéseinek eredményeként a lakosságnál maradó plusz forrás, valamint a növekvő bérek rövid távon enyhíthetik ezeket a hatásokat.

Összegzésként megállapítható, hogy a gazdaság első negyedévi növekedési mutatói sajnos nem nyújtanak okot a derűlátásra. Ezek az adatok világosan rámutatnak arra, hogy az uniós támogatások nélkül a magyar gazdaság csupán korlátozott mértékben képes bővülni. Ráadásul a Donald Trump elnökségével kapcsolatos várakozások valóra váltása hiú ábrándnak bizonyult, hiszen a gazdasági struktúra átfogó reformja és a versenyképesség javítása nélkül továbbra is az EU hátsó sorában kullogunk.