A Ploiești-i ítélőtábla bírája szerint az alkotmánybíróság önkényesen értelmezte a törvényt, ami miatt a döntése vitathatóvá vált - számolt be róla az AGERPRES hírügynökség.
Bukarest, április 25./Agerpres - Az alkotmánybíróság önkényes értelmezése révén a román nép szuverenitása sérült, mivel nem egy demokratikusan választott, hanem egy általa kinevezett államfő került a tisztségbe. Ezt a megállapítást tette a ploiești-i ítélőtábla bírája, amikor a tavaly december 6-i alkotmánybírósági határozat felfüggesztését indokolta, amely érvénytelenítette az elnökválasztást.
A pénteken közzétett dokumentum szerint az alkotmánybíróság önkényesen értelmezte az alkotmány szerinti hatáskörét, amikor hivatalból vizsgálódott az elnökválasztás ügyében, mert a testület működését szabályozó 1992/47-es törvény szerint csak indokolással ellátott írásbeli panasz esetén lett volna szabad eljárnia.
Az indoklás szerint megalapozott a felperesnek az a kifogása, hogy az elnökválasztás érvénytelenítésével az alkotmánybíróság kisajátította a román nép szuverenitását, amikor nem egy választott, hanem egy általa kinevezett államfőt helyezett tisztségbe, 'mély politikai válságba' sodorva az országot. Megalapozott az a kifogás is, hogy az alkotmánybíróság a december 6-i határozatával megsértette a választójogot, mert törölte az első elnökválasztási forduló eredményeit, és megakadályozta a választókat abban, hogy a második fordulóban szavazzanak. 'Az alkotmány előírása szerint bizonyos jogok és szabadságok gyakorlása csak törvénnyel korlátozható' - olvasható az indoklásban.
A bíró álláspontja szerint az elnökválasztás érvénytelenítéséhez szükséges jogi feltételek nem teljesültek. Az elnökválasztási törvény értelmében az alkotmánybíróságnak csak abban az esetben lett volna lehetősége eljárni, ha a szavazás idején vagy az eredmények kihirdetésekor olyan csalások történtek volna, amelyek befolyásolták a második fordulóba jutott jelöltek sorrendjét. Az alkotmánybíróság által említett csalások viszont nem a szavazás vagy az eredményhirdetés során, hanem az első fordulót megelőző kampányidőszakban zajlottak, amivel a bíró érvelése szerint nem állt fenn a választás érvénytelensége.
Az indoklás azzal zárul, hogy a megtámadott alkotmánybíróság határozat egy közigazgatási aktus, amelynek a vizsgálata az ítélőtábla közigazgatási részlegének hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíróság közhatóságnak minősül. AGERPRES/(RO - szerző: Mihai STOICA, HU - szerkesztő: CSEKE Péter)
