Fedezd fel a kulacsot, ami nemcsak biztonságos, de tartós is: válassz tudatosan, és tartsd tisztán!

Kulaccsal járni, és nem vásárolni palackozott vizet, ma már menő. Nem egyértelmű azonban, milyen kulacsot érdemes választani, ha valóban egészséges, tartós és környezetbarát megoldást keresünk. És hogyan tarthatjuk a kulacsunkat tényleg tisztán? Z. Kocsis Blanka írása.

A Greenpeace adatai szerint óránként 180 ezer palackos üdítőt adnak el hazánkban. Ez naponta 1 millió flaskát jelent, amelyekből alig 30 százalék kerül újrahasznosításra. Mivel ezek a csomagolások nemcsak erőforrás-igényesek és erősen környezetszennyezők, hanem drágák is, a műanyag-, fém- és üvegkulacsok forgalma megnőtt. De milyet vegyen, aki hosszú távra tervez és szeretné, ha befektetése valóban megtérülne: neki és a bolygónak is?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete hangsúlyozza, hogy a kulacsválasztás fő szempontjai ideális esetben: a flaska anyaga és kialakítása, valamint a belső - vízzel érintkező - felület anyaga, illetve a tisztíthatóság. Minden más csak ezután következik.

Fontos figyelmet fordítani arra, hogy bizonyos italos edények használata kerülendő. Például a polikarbonát (PC) kulacsok magas hőmérsékleten és savas környezetben BPA-t bocsáthatnak ki a folyadékba, ami egészségügyi kockázatot jelenthet. A PET-palackok sem mentesek a veszélyektől, mivel hormonrendszert károsító ftalát-vegyületek jöhetnek létre belőlük. Érdemes megemlíteni az alumínium kulacsokat is, amelyek meglepő módon gyakran több BPA-t szabadítanak fel, mint a műanyag alternatívák. A tudatos választás érdekében érdemes más, biztonságosabb anyagokból készült kulacsokat keresni.

Kiváló alternatíva lehet a polipropilén (PP) műanyag kulacs, a Tritan- vagy EcoCare-palack, valamint a bevonat nélküli rozsdamentes acélból vagy üvegből készült palackok. Ezek az opciók biztonságosak, mivel nem bocsátanak ki káros vegyületeket a vízbe. Az üvegpalackok esetében azonban érdemes óvatosnak lenni: míg a boroszilikát üvegből készült változatok nagyobb ellenálló képességgel bírnak, a teljes palettájuk általában törékenyebb és nehezebb is, mint más anyagokból készült alternatívák.

Biztosan létezik olyan egyén, akinek a kulacsa sosem szenvedett el penészesedést, nem vált büdössé, és a belső felülete sem lett gyanúsan csúszós vagy nyálkás. Ugyanakkor valószínű, hogy vannak olyan szülők is, akiknek a gyermeke csőrös, sportkupakos vagy szívószálas itókája sosem lett gusztustalanul trutymós, függetlenül attól, hogy a babakocsi aljában felejtették...

Egy érdekes kutatás során Carl Behnke, a Purdue University élelmiszerbiztonsági szakértője véletlenszerűen megállított járókelőket, hogy bemutassák kulacsaikat, és lehetőséget adjanak számára, hogy megvizsgálja az azokban található folyadékot. Behnke a BBC-nek nyilatkozva megosztotta, hogy az emberek általában nem mutattak különösebb érdeklődést afelől, milyen baktériumok élnek az ivóvizükben. Tudatában voltak ugyanis, hogy tisztítási szokásaik nem éppen ideálisak - ezt pedig a vizsgálatok eredményei is rendre igazolták.

Mi történik pontosan a vízzel a kulacsban, ha pár napra elfeledkezünk róla, vagy ha nem tisztítjuk rendszeresen a palackunkat? Erről beszélgettem Hizsnyai Julcsi biológussal, aki a Világjegy YouTube-csatorna szakértője.

Ahogy csak egy kortyot is iszunk a kulacsunkból, megkezdődik egy apró, de annál izgalmasabb buli a szánkban. Hiszen a szánk nem csupán egy steril labor: közel 700 különféle baktérium, gomba és számos vírus él itt együtt, méghozzá milliárdos mennyiségben. A nyálunk számukra egy igazi ötcsillagos szálloda: folyamatos nedvesség, kellemes meleg hőmérséklet, és ínycsiklandó táplálékmaradékok – mint a zsír, cukor és fehérje. Ráadásul ezek a kis élőlények könnyedén megtelepednek a fogainkon, a nyelvünkön, a szájpadlásunkon, sőt, a torok falán is, így bőségesen szaporodhatnak a szánk belsejében – magyarázza Hizsnyai Julcsi.

Amikor kortyolunk a kulacsunkból, a nyálunkkal együtt bizonyos mikrobák is bejutnak a vízbe. Ha ezek a mikrobák találnak elegendő tápanyagot, hamarosan megkezdhetik a szaporodásukat. A tiszta, friss víz önmagában nem nyújt számukra sok táplálékot, de ha esetleg gyümölcslevet, édesített teát vagy citromos, cukros vizet töltünk a kulacsba, akkor számukra igazi ínycsiklandó svédasztal nyílik.

Ahogy fogalmaz, ezek az italok bőségesen tartalmaznak cukrokat, természetes savakat, vitaminokat és egyéb szerves anyagokat, melyek rendkívül kedvező tápanyagforrást kínálnak a különféle mikrobák számára. Ennek eredményeként, különösen meleg időben, a baktériumok és gombák szaporodása sokkal gyorsabb ütemben zajlik le ezekben az italokban.

Örök dilemmaként merül fel a kérdés: osszuk meg italunkat másokkal, vagy inkább tartsuk meg magunknak a közös kulacs tartalmát? Hizsnyai Julcsi véleménye szerint, noha barátságos gesztus felajánlani másoknak, fontos, hogy alaposan átgondoljuk a döntésünket, mielőtt ezt megtennénk, hiszen érdemes tisztában lennünk a lehetséges következményekkel.

"A legtöbben tudják, hogy a cseppfertőzés az a romantikus pillanat, amikor köhécselés, tüsszentés vagy beszéd közben az ember szépen bepermetezi a másikat a saját mikrobiológiai készletével - akár tud róla, akár nem. Na most, amikor valaki beleiszik a kulacsunkba, ez a cseppfertőzés sokkal direktebb, koncentráltabb módon történik meg. A nyál igazi expresszjárat a kórokozók számára: ha fertőzöttek vagyunk, és kortyolunk egyet valaki kulacsából, akkor a vírusok, baktériumok vagy gombák ott maradhatnak a peremen, a kupakon vagy épp a megmaradt folyadékban. A következő kortyoló - legyen az haver, partner, gyerek vagy edzőtárs - szépen meginvitálja őket a saját szervezetébe. Ha akarja, ha nem."

A biológus kiemeli, hogy az ilyen jellegű baktériumcsere nem feltétlenül vezet a másik fél megfertőződéséhez. Mindazonáltal sosem lehetünk biztosak abban, hogy a saját vagy a másik személy immunrendszere milyen kondícióban van – lehet, hogy erős és ellenálló, de az is előfordulhat, hogy éppen ellenkezőleg, sérülékeny a lehetséges fertőzésekkel szemben.

- A tévhitekkel ellentétben a közös kulacshasználat során nemcsak ártalmatlan házi mikrobákkal fertőződhetünk meg - mondja. - A herpeszvírus (herpes simplex), a mononukleózist okozó Epstein-Barr-vírus, az influenza, egyes rotavírusok, sőt akár streptococcus baktériumok is átadhatók így. Ezek közül több fertőzhet a tünetek megjelenése előtt is.

Fontos tudnunk azt is, hogy bár a víz nem romlik meg úgy, mint mondjuk egy pohár tej, a kulacsban állva gyorsan "életre kelhet" - különösen akkor, ha már beleittunk. Egy szingapúri kutatás például kimutatta, hogy a nap elején, beleiváskor még "csak" 75 000 baktérium volt egy milliliter vízben a többször használatos kulacsban, de 24 óra elteltével ez a szám 1-2 millió fölé ugrott.

Mielőtt bárki pánikba esne, fontos tisztázni: nem arról van szó, hogy azonnal megbetegednél, ha tegnap óta állott vízből iszol. Azonban a meleg, a tápanyagok - mint például a nyál vagy a cukor - és a pangó környezet ideális feltételeket biztosítanak a mikrobák számára. A kórokozók, mint az E. coli, Salmonella vagy Pseudomonas, különösen jól érzik magukat körülbelül 37 °C-on, de a szobahőmérséklet is elegendő számukra egy kis bulira - figyelmeztet Hizsnyai Julcsi. Ezért, ha már egyszer kortyoltunk a kulacsunkból, érdemes naponta frissíteni a vizet! A meleg környezet gyorsítja a baktériumok szaporodását, míg a hideg ugyan lassítja, de nem állítja meg őket. Ne hagyjuk, hogy a "jól van, úgyis hideg van" érzése tévútra vezessen minket! A nyári hónapokban a háromhetes víz semmiképp sem jó választás, még akkor sem, ha éppen szomjasak vagyunk.

Mivel rendszeres és alapos tisztítás nélkül a kulacsban egy komplett kis mini bioszféra fejlődhet ki, érdemes legalább naponta alaposan elmosni a vizespalackokat. Hogy ennek mi a módja, azt leginkább a kulacs - és annak anyaga - határozza meg. Egyes termékeknél bőven elég, ha a lehető legkisebb alkatrészekre szedjük szét a palackot - igen, a tömítőgyűrűt is ki kell venni! -, majd mosogatógépben, magas hőmérsékletű programon tisztítjuk.

"Ha ez a kulacs anyaga miatt nem járható út, akkor is van megoldás" - mondja Hizsnyai Julcsi. - "Ilyen esetekben töltsük fel a kulacsot és a kupakját meleg - legalább 60 °C-os - vízzel és mosogatószerrel, majd némi rázás után hagyjuk állni kb. tíz percig.

Ezután jöhet a súrolás, amelynek során különösen a rejtett zugokra és mélyedésekre érdemes figyelmet fordítani. Végül már csak a teljes kiszáradást kell megvárni, mielőtt újra használatba vesszük a kulacsot."

A biológus kiemeli, hogy a vizespalack használata szempontjából rendkívül fontos, hogy ki és milyen feltételek között alkalmazza azt. Például egy irodai dolgozó higiéniai és étkezési szokásai alapvetően különböznek egy óvodás gyermek napi rutinjától.

Egy kisgyerek, aki a játszótérről hazafelé tartva kortyol a sáros, földigilisztás kezével megragadott kulacsából, egészen más helyzet, mint egy felnőtt, aki naponta többször is alaposan kezet mos. Mindenkinek eltérő bőr- és szájflórája van, így minél koszosabb a kéz, és minél gazdagabb a nyál és a piszok, annál nagyobb valószínűséggel válik a kulacs egy igazi mikrobiológiai felfedezőúttá. Éppen ezért célszerű az óvodás gyerekek kulacsait rendszeresen alaposan kitakarítani és sterilizálni – hangsúlyozza.

"A penész és a biofilmek elleni leghatékonyabb védekezési mód a tudatos használat, a megfelelő szárítás és a rendszeres szellőztetés. Fontos, hogy a kulacs minden egyes részét – nem csupán a palackot, hanem a kupakot, a szívószálat és a tömítéseket is – alaposan megszárítsuk mosás után. Ellenkező esetben néhány nap leforgása alatt elindulhat a 'buli' a rejtett zugokban. Különösen figyelni kell a szilikontömítésekre és a nehezen hozzáférhető részekre, hiszen ezek a helyek ideális táptalajt nyújtanak a mikroorganizmusok számára" – osztotta meg velünk Hizsnyai Julcsi, aki hasznos tanácsokat is adott a házi baktériuminvázió elkerülésére.

Íme egy egyedibb változat: "Íme néhány hasznos tanács: a mosás után érdemes alaposan szétszedni a kulacsot – ne csak a külső felületét töröld le! – hagyd, hogy szellőzzön, ahelyett, hogy azonnal összeszerelnéd. Ezen kívül fontos, hogy időnként a kulacsot megfelelő használat mellett is fertőtlenítsd. A leghatékonyabb módszer, ha forró vizes-ecetes, forró vizes-citromsavas vagy szódabikarbónás oldatban áztatod a különböző részeit."

Bár nem vagyok biológus, de szeretném figyelmetekbe ajánlani a drogériák polcain fellelhető, saját márkás műfogsor-tisztító tablettákat, amelyek remekül beválnak kulacsok, mosogatógépek, WC-tartályok és mosógépek tisztítására is. Egy kellemes, éjszakai fürdő a kupakoknak és tömítőgyűrűknek igazi baktériumölő csodafegyver!

Amikor elérkezik az idő, hogy fájdalmas búcsút mondjunk hűséges társunknak, és új kulacsra vágyunk, Hizsnyai Julcsi megosztja velünk a bölcsességét: