A gazdasági fenntarthatatlanság biztos jelei és következményei A gazdasági fenntarthatatlanság olyan jelenség, amely előbb-utóbb elkerülhetetlen következményekkel jár. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan formálódik ez a folyamat, és milyen tényezők vezetne
Ha szimbolikus formában közelítjük meg a kérdést, akkor elmondható, hogy Románia éves szinten 100 lejnyi bevételt generál, amelyből 33-34 lej - természetesen ez az összeg évről évre változik - jut a költségvetésbe. Ez a bevételi oldala a dolognak, miközben a kiadások meghaladják a 40 lejt. Gondoljunk csak bele: egy család képes lenne-e fenntartani ekkora különbséget a bevételei és kiadásai között? Hosszú távon biztosan nem, és ez a helyzet Románia esetében is – mutatott rá Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, akivel a költségvetés állapotáról, a hiányról és a befektetési lehetőségekről diskuráltunk az V. Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Konferencián.
Az ország tavaly 8,6%-os költségvetési hiánnyal zárta az évet, míg az idei év kezdetén ez a szám már 9,5%-ra emelkedett. Ezért rendkívül nehéz feladat lesz az év végéig 7%-ra csökkenteni a hiányt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a problémák gyökerei messzebbre nyúlnak vissza – mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának egy tagja. Romániában már 2019-ben is magas volt a deficit, az egyik legrosszabb az Európai Unióban. A helyzetet súlyosan érintette a 2020-as járvány, valamint a 2022-ben kitört háború, emellett a tavalyi választási év költekezése tovább növelte a hiányt, ami nyilvánvalóan fenntarthatatlan. Bálint Csaba hangsúlyozta, hogy sürgős intézkedésekre van szükség: lépésről lépésre a kiadások és a bevételek szintjét közelíteni kell egymáshoz. A jelenlegi, rendkívül magas költségvetési hiány következményeit már most is érezzük. Például a román állampapírok finanszírozási költségei kiemelkedően magasak, nemcsak az EU vagy az eurózóna, hanem a régió többi országához viszonyítva is.
Az ország jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy a finanszírozás megszerzése rendkívül költséges feladat lett. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ebben a környezetben kiemelkedően fontos a költségvetési hiány csökkentése és mérséklése. A szakember szerint az idei évben várhatóan komoly előrelépés történhet ezen a téren. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a Költségvetési Tanács alapforgatókönyve alapján a várható hiány a költségvetésben megjelölt értéknél valamivel magasabb lesz az év végére. A Költségvetési Tanács 7,7%-os hiányt valószínűsít, de a közzétett anyagban arra is felhívják a figyelmet, hogy megfelelő odafigyeléssel és extra erőfeszítésekkel a 7%-os cél is elérhetővé válhat.
A Nemzeti Bank döntései, amik a monetáris politikát illetik, nagyban függenek attól, hogy mi történik a költségvetés szintjén. A jelenlegi helyzetben, az inflációs nyomás és a költségvetési hiány szintje mellett nehezen elképzelhető rövid távon az alapkamat mértékének csökkentése, mondta Bálint Csaba, aki azt is elmondta, hogy az infláció és az alapkamat csökkenéséhez arra van szükség, hogy egyre több bizonyíték álljon rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy jó irányt vett a költségvetés. Nem mellesleg egy kiegyensúlyozottabb költségvetés az infláció szempontjából is nélkülözhetetlen közép- és hosszú távon.
Románia költségvetésének bevételei a termelés 33-34%-ából származnak – ez az arány évről évre változik. Ugyanakkor a kiadások már 40%-ra, sőt gyakran ennél is magasabbra rúgnak, ami súlyosbítja a helyzetet, hiszen a különbséget hitelekből kell pótolni. Ezen felül a lejáró kölcsönöket, állampapírokat is újra kell finanszírozni, ami még inkább megterheli a költségvetést. Románia költségvetési hiánya az Európai Unióban az egyik legmagasabb, ami azt jelenti, hogy a költségvetés működéséhez rendkívül sok forrás szükséges. Ebben a bizonytalan környezetben a befektetők fokozott óvatossággal közelítenek a finanszírozási lehetőségekhez, és alaposan mérlegelik, hogy milyen kamatok mellett hajlandók vállalni a kockázatot.
Románia gazdasági helyzetét még tovább árnyalja a ratingügynökségek értékelése. Ezen szervezetek is követik az adatokat, és ezek tükrében adnak osztályzatot az országoknak. Annak fényében, hogy Romániában a költségvetési hiány mértéke tavaly 5% körül kellett volna legyen elméletben, viszont a gyakorlatban 8,6% volt, a ratingügynökségek rosszabb besorolást adtak az országnak, hiszen az a gazdaság, amelynek ilyen mértékű finanszírozásra van szüksége, kockázat a befektetők számára, mondta Bálint Csaba.
Az inflációval kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy a költségvetési adatok szerint idén 4,4%-os átlagos pénzromlás várható. Ugyanakkor van okunk bizakodni, hogy az év végére ez a mérték kissé csökkenni fog.
Ami az egyéni befektetéseket illeti, a szakértő véleménye szerint fontos, hogy mindenki alaposan megvizsgálja saját pénzügyi helyzetét és kockázattűrő képességét. Olyan, mintha egy gyönyörű ruhát próbálnánk fel az üzletben, de nem mindenki számára megfelelő. Ugyanez a helyzet a befektetésekkel is, ezért nehéz általános irányelveket adni. Bálint Csaba hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben, ha az állampapírok hozamát összevetjük a banki betéti kamatokkal, akkor világosan látható, hogy az állampapírok vonzóbb lehetőségeket kínálnak. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja úgy véli, hogy egy diverzifikált megtakarítási portfólióban az állampapíroknak mindenképpen van helyük.
