A Balkán hellenisztikus öröksége új perspektívákban tündököl.
A Kumanovói Múzeum legújabb feltárásai egy Kr. e. 4. századi nemesi lakóhely nyomaira bukkantak Észak-Macedónia területén, Mlado Nagoričane falu közelében. A lelőhely Staro Nagoričane település határában, a Gradishte nevű régészeti helyszínen található. A kutatás középpontjában egy domb állt, amelyet a település egykori akropoliszaként azonosítottak.
Egy központi udvar köré építették a komplexumot, amelyet elegáns oszlopcsarnok övezett. A belső falak festett vakolattal voltak díszítve, ami arra enged következtetni, hogy ez a lakóhely egy jelentős helyi nemeshez tartozhatott.
A legszembetűnőbb elemek közé tartoznak a vakolattal borított, kiváló állapotban megmaradt ión oszlopfők és oszlopalapok. Ezek a hellenisztikus korszak eddig felfedezett legészakibb példányai. Az egyik helyiség, amely fürdőként funkcionált, vakolt padlóval rendelkezett, továbbá kiépített vízellátó rendszerrel büszkélkedhetett. Ez a megoldás a korszak fejlett infrastrukturális ismereteire utal. A régészek bronzból készült, díszített ajtótöredékeket is feltártak, amelyek a macedóniai Agía Paraskeví és Lángaza síremlékein található mintázatokkal mutatnak figyelemre méltó hasonlóságokat.
A felfedezett leletek között számos importált kerámiatöredék található. Ezek között nyugati stílusú díszkerámiák, thásziai amforák és unguentaria (parfümös edények) is előkerültek, mindannyian a Kr. e. 4-3. századból származnak. Különösen figyelemre méltó egy helyben készült kerámiatöredék, amelyre egy vulgárgörög graffito került: "Ψωλή κύ...". Ez a rejtélyes felirat az ókori görög világ egyik legészakibb példányának számít, ami újabb izgalmas részlet a régészet által feltárt történelmi narratívában.
A rezidencia alatt a kutatók masszív kőfalakat azonosítottak. Ezek valószínűleg az épület egy korábbi, szintén elit célokat szolgáló szakaszához tartoztak.
Korábbi ásatások során a Gradishte lelőhelyen egy belső erődítményfalat is feltártak, stilobátusszerű emelvénnyel. Ezenkívül egy sziklába vájt szentély is előkerült, amely a korinthoszi Rachi szentélyéhez hasonlítható.
A 2025-ös feltárást Dejan Gjorgjievski, a Kumanovói Múzeum projektvezetője irányította. Munkájával tovább erősíti azt a képet, amely szerint a hellenisztikus világ befolyása nemcsak kulturálisan, hanem építészetileg is messzire eljutott a Balkán északi részén. A leletek új dimenziót adnak a térség antik történelmének megértéséhez.
