Tizenhét éve nem tapasztaltunk ekkora erősségű bizalmat az Európai Unió iránt.
Az európai lakosság 51%-a bízik az Európai Unióban, ami 2007 óta a legmagasabb szintet jelenti. A legnagyobb bizalom a 15-24 éves fiatalok körében tapasztalható, ahol ez az arány 59%. Az Európai Bizottság iránti bizalom szintén rekordot döntött, hiszen az emberek 51%-a fejezte ki ezt az érzést az elmúlt 17 év alatt. A válaszadók közel háromnegyede (74%) büszkén vallja magát az EU polgárának, ami az utóbbi két évtized legmagasabb értéke. Továbbá, tíz uniós polgárból több mint hat (61%) optimistán tekint az EU jövőjére. Az unióról alkotott vélemények alapján 44% pozitívan, 38% semleges, míg 17% negatívan ítéli meg a helyzetet.
Pozitív tendenciák figyelhetők meg a felmérésben részt vevő csatlakozásra váró országokban is. A polgárok többsége bízik az EU-ban: Albániában 81 százalék, Montenegróban 75 százalék, Koszovóban 70 százalék, Grúziában 58 százalék, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában 56 százalék, Moldovában pedig 52 százalék a bizalom foka. Törökországban a megkérdezettek 42 százaléka bízik az EU-ban (négy százalékponttal több, mint az előző felmérés alkalmával), Szerbiában pedig 38 százalék ugyanez az érték (+ 2 százalékpont). Az egyesült királyságbeli válaszadók 38 százaléka szintjén osztja ezt a véleményt (+ 6 százalékpont).
A felmérés eredményei szerint a válaszadók közel 70%-a (69%) úgy véli, hogy az Európai Unió rendelkezik a szükséges erőforrásokkal és eszközökkel ahhoz, hogy megóvja Európa gazdasági érdekeit a globális piacon. Ezen kívül a megkérdezettek szintén 69%-a úgy gondolja, hogy az EU a stabilitás szimbóluma a kihívásokkal teli világban.
Az európaiak szerint az Uniónak középtávon leginkább a biztonság és a védelem (33 százalék), a migráció (29 százalék), a gazdaság (28 százalék), az éghajlat és a környezet (28 százalék), valamint az egészségügy területén kellene fellépnie (27 százalék). Ugyanakkor a polgárok 44 százaléka véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére; ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban, valamint a migráció kérdésének kezelése (27-27 százalék). Ami a tiszta ágazatra vonatkozó uniós fellépés konkrét területeit illeti, az európaiak úgy vélik, hogy az EU-nak elsősorban a megújuló energia kérdését (38 százalék) kell előnyben részesítenie, amelyet a fenntartható mezőgazdaságba (31 százalék), az energetikai infrastruktúrába (28 százalék) és a tiszta technológiákba történő beruházások (28 százalék) követnek.
Az Eurobarométer legfrissebb felmérése rávilágít arra, hogy a közös valuta iránti támogatottság soha nem látott magasságokba emelkedett: az EU egészét tekintve ez a szám 74 százalékra rúg, míg az euróövezetben még magasabb, 81 százalék. Az európai polgárok 48 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági helyzet kedvező, ami egy apró, de biztató egy százalékpontos növekedést jelent 2024 tavasza óta. Ezzel szemben 43 százalékuk a gazdasági állapotot kedvezőtlennek ítéli meg, ami szintén egy két százalékpontos emelkedést mutat. Érdekes módon, a gazdaság megítélése 2019 ősze óta folyamatosan javuló tendenciát mutat. A megkérdezettek közel fele, 49 százalék úgy gondolja, hogy a következő 12 hónapban a gazdasági helyzet stabil marad.
Az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban végzett közvélemény-kutatás eredményei meglehetősen egyértelmű képet mutatnak. A válaszadók 87%-a, vagyis szinte minden tízből kilenc ember úgy véli, hogy a háború által sújtott közösségeknek sürgős humanitárius segítségre van szükségük. Ezen kívül az uniós állampolgárok 71%-a támogatja az Oroszországgal, annak kormányával, vállalataival és magánszemélyeivel szembeni gazdasági szankciókat. A válaszadók 68%-a pedig egyetértene azzal, hogy Ukrajna pénzügyi támogatásban részesüljön. Ezen kívül a megkérdezettek 60%-a helyesli, hogy az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, és 58%-uk támogatja, hogy az Európai Unió katonai eszközök beszerzését és szállítását is finanszírozza a háború sújtotta ország számára.
Egy tizenöt válaszlehetőséget tartalmazó listából a polgárok továbbra is az ukrajnai háborút jelölték meg a legfontosabb uniós szintű kérdésként (31 százalék) - ezt követi a bevándorlás (28 százalék) és a nemzetközi helyzet (22 százalék). Az európai válaszadók 76 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.
Európai Bizottság
