A bősi vízerőmű megújítása 150 milliárd forintos befektetéssel valósulhat meg, ami jelentős lépés a fenntartható energiaforrások fejlesztésében.

A szlovák kormány zöld lámpát adott Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter javaslatának, mely szerint a bősi erőmű modernizálását stratégiai befektetésként kell kezelni. A HVG egy Parameter.sk cikkére hivatkozva arról számolt be, hogy a projekt költségei várhatóan 360 millió euróra rúgnak, ami a jelenlegi árfolyam szerint körülbelül 150 milliárd forintot jelent. A tervek szerint a munkálatok 2026 januárjában kezdődnek, és a befejezésükre várhatóan 2036-ra kerül sor.
Januárban a szlovák környezetvédelmi minisztérium pályázatot hirdetett a vízerőmű turbináinak cseréjére, miután kiderült, hogy a nyolc turbinából mindössze hét működik, és a maradékot is fel kellene újítani. A szlovák állami Vízgazdálkodási Építővállalat vezetői hangsúlyozták, hogy a bősi vízerőmű modernizációja stratégiai befektetéssé vált, ami várhatóan felgyorsítja a pályázati folyamatokat is.
"A célunk egy olyan verseny kialakítása, amely nyitott és átlátható, valamint garantálja a folyamatok gyorsabb lebonyolítását, hogy a megvalósítási fázis során elkerülhessük a késedelmeket" - nyilatkozta kedden a Vízgazdálkodási Építővállalat vezérigazgatója, Peter Molda.
Magyarország és Szlovákia évtizedekkel ezelőtt egyezett meg a bős-nagymarosi vízerőműrendszer megépítéséről. A nyolcvanas években, a szocialista rendszerek összeomlása körül mindkét országban szimbolikus lett az ügy. Magyarországon a környezetvédelmi szervezetek tiltakozásának hatására felmondták a korábbi államközi szerződést az erőmű megépítéséről, és leállították a 80 százalékban kész dunakiliti duzzasztómű építését is.